Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A vizi növény kite/eiése. 45 Az Alismataccák és Hydrocharitaceák virágán kelyhet és szirmot ismerünk, mint a kétszikűeken (a 7. ábra középső virága). A Potamogeton virága négyes-tagú, mint a kétszikű Polygonum-é, mind a kettőnek van vizén sütkérező, egyezőtermetű alakja. A Stratiotes meg a vízi boglárka hímje majdnem egyező. Mind az egyszikűek (Alismataceae, Juncaginaceae), mind a kétszikűek közt van sokanyás vízi fű (vízi boglárka, Thalictrum flavuni), a boglárkák gyenge fehér szirma a Stratiotes-éhez, békatutajéhoz hasonló. — A vízi Ranunculus lateriflorus levele némely Alisma-éhoz hasonlít. Az egyszikű és kétszikű sokanyásak között a rokonsági kapcsolat tehát meglehetősen meg van szakadva, de bizonyos parallelismus mégis fenmaradt köztük. A súlyom különben kétszikű termete és bélyegei ellenére is egyszikűnek látszik, sőt HOFMEISTER és CELAKOVSKY 1 egyenesen egyszikűnek mondja. KERNER 3 és RAIMANN szerint a súlyom kétféle-, vagyis felemás-szikű (planta hetcrocotylea); az egyik szik pikkelynemü, a másik vastag és liszttartalmú, s csírázáskor sem bújik ki a gyümölcs héjából. Főgyökere kétszikű léttére nincs, csak mellékgyökere van. Csírázásakor a gyököcskéje fölfelé ágaskodik és növekedik (23. ábra P). A magfehérje jelenléte vagy fölemésztése sem szoros különbség az egy- és kétszikűek között. 12. A vízi növény kitelelése. 1891. augusztus 1-én és 1897. szeptember 2-án a badacsonyi fürdőből a Balatonba jó messzire begázolván, a körülbelül egy méter víz fenekén jól éreztem hogy élő zöld pázsitmezőn járok. A fenékről kiszakgatott fü azt igazolta, hogy a vízi gyepet kiváltképen a két hínárnak hajtásai alkották, ugyanazok, a melyeket nyár végén és őszkor a vízszinén romladozó hínáron is látunk, de a víz fenekére leszállott sarj a fenéken meggyökeresedett s tovább növekedett. Minthogy a Balaton, dr. LÓCZY szives értesítése szerint, csaknem minden évben rövidebb vagy hosszabb időre befagy, az alján azonban a hőmérsék még a siker helyén is, a hol a vízi növényzet él, télen -j- 1° C. alá nagyon kevéssel süllyed, a hínár sarja és különbözőnagyságú hajtása, valamint más vízi fü a fenéken nem fagy el, pihenő élete meg nem zavarodik, szervezete és sejtjeinek plazmája meg nem rombolódik, hanem a fü zölden kitelel, mint a gabonavetés a hó alatt, különös óvó szervezkedés nélkül is. A vízi sempervirentia vagyis vízi örökzöldség, bár kissé szokatlan hangzás, de a szárazföldi sempervirentiával szemben kétségtelenül nevezetes. Az átokhínár, békalencse, a Ccratophyllum, Zannichcllia, vízi boglárkák, Vallisneria, a süllőhínár, mint többnyáréltű vízi fü, ősz felé a melegebb fenékre lemerülve, látszólag változatlanul, egész testével kitelel, tehát az őszkor tövig elpusztuló szárazföldiekétől a téli viselkedés, valamint a megifjodás módja is megkülönbözteti. A Potamogeton coloratus-nak egészséges-levelű szára a fiatal virágfüzérrel együtt a vízben szintén gyakran kitelel. Az óbudai források és árkok vizében könnyen meggyőződhetünk róla, fiatal füzérjével októberben, februáriusban is sértetlent gyűjthetünk, azért május 1 Prodrom, der Fl. von Böhm. 555. old. 2 Pflanzenlcben, I. 569. old. 3 ENGLFR U. PRANTL : Natürl. Pflanzenfam., 111. Theil, 7 Abth. 225 old. 1893.
