Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
44 A vizi egy- és kétszikűek egyező szervezkedése. sejtes nem virágzók, de ezek keletkezése és elterjedése idején a Balatontó még nehezen volt, más volt a vidéke, s ezek az ősrégi füvek azután, bár már régen közeledtek ide a szomszédos vagy távolabbi vidékről. A vízi szervezkedés ismertetésekor a Balatonmellékről messzire kitérni nem akarván, ez az ismertetésünk az összes vízi növény életsajátságait elő nem tárhatta. Szükséges lenne az egész vízi vegetatióra pontosan kiterjeszkednünk, a szervezetét a termőhelylyel kapcsolatban ismertetni, s a vízi növények morfologiáját és más életviszonyait a szárazföldiekétől elkülönítve ismertetni. Ez nemcsak a helyi viszonyokat világosítaná meg körülményesebben, hanem a vízi növényélet keletkezéséről is világosabb képet tudnánk alkotni. Sok nevezetesség nyilatkozik a vízi növények életében, többje bizonyára ősibb sajátság. Ezt könnyebben megőrizhették és átörökölhették a kevésbbé változott viszonyok között. A száraz földön mind az éghajlat, mind a hegység, mind a talaj sokkal tagozódottabb és sokkal jobban ki van téve a változásnak is, azért az egész növényzete, valamint az egyes növény szervezete is jobban tagosult, jobban átalakult. A szárazulat növényeinek fejlődése és átalakulása sokkal hosszabb sorozatot alkotna, mint a vízi növényeké, ha a múltból összeállítani birnók. 11. A vízi egy- és kétszikűek egyező szervezkedése. A vízben a növény életkelléke mindenütt egyezőbb, azért a más-más csoportbeli növény szervezete is, alkalmazkodás közben egyformábbra alakul. Éppen a vízi növények egy- és kétszikűi nem válnak szét élesen egymástól. Az egyszikűek egyike-másika bizonyos bélyegével a kétszikűek közé emelkedik, más kétszikű pedig az egyszikűek közé hanyatlik, vagy bizonyos parallelismust ismerünk fel fejlődésük és szervezetök között. Az egyszikűeknek kétszikű bélyege, viszont a kétszikűek visszacsapása az egyszikűekre, vagy az egyszikű kosborfélék meg a kétszikű orobancheaceák szíktelen csírája a régi közös törzs megőrzésére vall s azt gyaníttatja, hogy az egy- és kétszikűek mai csoportja, vagy legalább némely családja vízi törzsből ágazott szét. A növény, kivált a virágzók keletkezése a Föld történetével homályosodik el. Lehet, a természetnek végtelen változandósága során, valaha a vízben is, a szárazon is volt parallel keletkezés; lehet, valaha és valahol száraziból is keletkezett vízi fű; de nekem a mai növényzetről systematikai és biologiai alapon az a meggyőződésem, hogy a parti és szárazföldi növény víziből keletkezett. Az egy- és kétszikű bélyeg elmosódására a következő példákat említem: Az egyszikű békatutaj a kétszikű Limnanthenium GM . termetével jelenik meg, az egyszikű gyékény pedig kétszikű karógyökérrel csírázik. A kétszikűek vízi fajainak a főgyökere gyakran az egyszikűek módjára elsatnyul s helyébe bojtos gyökér fejlődik (Caltha, Ranunculus repens). A sárbeli szár gumósodása mind a két csoportban (Alisma, tündérrózsa) ismeretes. Az egyszikű hínár az alapterv ellenére gyakran elágazik. A békatutajnak kerekded, az Alismá-nak tojásdad vagy szívforma, a Sagittariá-nCk nyilas széles levele, a Calla palustris levélerezete, a Naias levélfogazata az egyszikűek typusától mind elütő. A szárölelő levélhüvely közös a Potamogetonaceák kai, az ernyősekkel és a boglárkafélékkel.
