Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A vízi termés meg a ma,g. 43 Nevezetes, hogy a súlyom gyümölcse módjára más és vele együtt növő vízi fűé is fegyverkezik, pl. a Ceratophyllum-é., vagyis a borzhínáré (18. ábra). A C. Haynaldianum BORB. gyümölcsének az egész felszíne csupa apró tüske, a kalocsai C. pentacanthum HAYNALD gyümölcsén öt, a C. demersum-én pedig három erős tövis van. A Zannichellia termése is fogas, vagy ritkán tüskés [Z. aculeata Schur, Akasztó).

1 Itt említhető a békabuzogány vagy vízi töviskes disznó 2 megkeményedett bibeszála, valamint a vízparti farkasnyilfű (.Bidens) termésének szúrója [pappus] is. Ha ezeknek a termését valamely vízi állat bekapja, könnyen kárát vallhatja. Bizonyos távolságra magában ugyan még elczipelheti, de azután a tőrrel fegyverzett termése megöli, nem emésztheti meg. A termés ezután más helyen, talán a héja is meglazulván, könnyebben csírázhatik s a szúrós-termésű fű magának az elhurczolással területet is hódított. A nyilfűnek szemtermése olyan, mintha be lenne olajozva, ezért a vízbe sokáig le nem merül, de tapadhat is vele, vagy a hullám sodorja el. A vízi növény magva gyakran az elszállításra, vagy a vízen úszkálásra szervezkedik. A tündérrózsa meg a habrózsa magva ragadós, a Limnanthemum-é

3 meg a farkasnyillűé bojtorján módjára ragad,a kákáé körül ragadós sertenemű lepel van, a vad rizsnek termésfedő tokiásza érdespillás, a kakaslábé apró tüskés, tehát könnyen tapad és elhurczolódhatik. A gyékény magvát hosszú pehelyszálak környezik, ezzel a víz is széthordhatja, de jó darab ideig a vízbe se merül le. Többire nézve lásd a 19. ábrát. A vízi növények végre csírájok szerkezete szerint nagyobbrészt egyszikűek, a mi régibb (harmad-) korbeli föllépésöknek tanúbizonysága s a ma ismeretes vízbeli és vízmelléki növények közt ők a legrégibb lakosai e vidéknek. Még régibbkorúak a surlók, a Salvinia, az Aspidium thelipteris, a vízi mohák, általában a 1 Pestvárm., Z. pedicellata (WAHLENB

. et ROSEN

) közé keveredve. 2 DIÓSZEGI: Orvosi füvészkönyv, 367. old. 3 RÖMER et SCHULTES: Systema vegetab. IV. 178, LUDWIG i. h. 115. 18. ábra. A Ceratophyllutn submersion termése tetőző tövisével. 19. ábra. Vízparti növények magvának szétszóródásra való szervezkedése, a a füzike magva szőrüstökkel, b a Thrincia hirta kétféle termése, csillagforma és pehelyszerű bóbitával, c a tamariska magja szőrüstökkel, d a fűzfáé, c a gyapjúfű (Eriophorum), f a gyékény termése, d, e, f röpítő szőrrel környezve (Természettudom. Társ.).