Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Rózsafélék. Rosaceae. 415 viridiaque Cory Ufrondium, supra parce pilosa vei glabrata, subtus pilis brevibus, micantibus puberula, pallidiora, biserrata, serraturis fere aristato-acuminatis,"Git eleganter ciliata sint, terminale basi emarginata ovatum vei late ellipticum, longe acuminatum, lateralia conspicue petiolulata, ut a Corylifrondibus omnino divergerent. Rami floriferi crebre atque sat valide armati, aculeis rectis purpurascentibus stramineisque, longis, tomento tenuiori atque pilis longioribus canescentes, foliis ternatis, inferioribus raro quinatis, illis turionum similibus vestiti. Inflorescentia plus-minus elongata, superne solum aphylla, ramuli inferiores axillis foliorum plerumque simplicium ovato-lanceolatorum, acuminatorum egredientes, patentes, cymigeri, superiores pauciaut uniflori, tomentosi pilosique canescentes, vix glandulosi, paucis glandulis plerumque tomento occultis, aculeolis sat longis stramineisque, sat crebris. Sepala canotomentosa, villosa stramineoque-setulosa, post antherim fructui applicita; petala mediocria obovata, alba, stamina stylos superantia, ovaria glabra. Fructus edules, copiosi. Kh-en Büdöskút fölött gáton, u. i. erdőben, s Kh és Gys erdős völgyeiben több helyen, de nem sok. Mindegyik helyről szedett meglehetős állandó és egymással megegyező. A R. Balatonicus legkirívóbb bélyege a jó szőrös hajtás és virágzó ág, a sűrű és aránylag hosszú tüske, a moholytalan zöldellő, hosszan kihegyezett, sűrűtüskés levél, a leveles, sok- és hosszútüskés virágzat, a szöszös és sertés, felálló kehely. Legjobban megegyezik a R. lasiaxon-na\, 1 kivált a levél alakját, valamint a nagyszámú tüskéit tekintve, de a mienk kelyhe határozottan felálló, a gyümölcsöt takarja, a R. lasiaxon kelyhe hátra és elfordul a gyümölcsösszegtől. Ezenkívül az utóbbinak sűrűbb a szőrözete s más aprólékosabb eltérései is vannak. A R. chloroclados SABR. ÖBZ. 1891, 413, kelyhe szintén hátragörbül, de zöldebb is és sertétlen. A R. Clusii szintén hasonló, de sok mirigyeért más csoportbeli. A R. Styriacus HAL. kelyhe szintén hátrahajlik, virágzatának tüskéi görbék, kelyhe nem szőrös és alig sertés stb., a R. orthosepalus HAL. már kelyhének biologiai charakterét tekintve is megegyezik a R. Balatonicus-sza\, de levele másforma, virágzata aprótüskés és mirigyes, magrejtője pelyhes, virága rövidhímű stb. A Corylifrondes csoportbeliektől végre a R. Balatonicus oldalsó levélkéinek jól kifejlődött nyelére nézve különbözik. A R. Balatonicus-nak egyik helyén iker-ágat is látni. «R. Balatonicus ist eine Form, die in meiner Rubus-Publication nicht beschrieben ist». HALÁCSY in lit. — 1401. R. glandulosus BELL . App. ad Fl. Pedem. 1792, 24, «fructus leves», non hirsuti, Kh (SzHW); — var. ochrosetus BORB . in Carinthia II, n. 6, 1895 et ap. PACHER , Jahrb. d. naturhist. Landesmus. für Kärnten XXIV (1897), 162, a Csapi-hegyen; a sárga-sertés és glandulás eltérés. A R. rivularis-hoz WIRTG. vontam volna, de a magrejtője szőrtelen, a R. serpens WHE pedig nagyon északi szeder, levele 3-—5-en ölbefogott, virágzó szára nagyon hajlongó, tetőző levélkéje pedig kurtanyelű. — Virágzata bőven mirigyes és tűsertés; — var. R. hirtus W. et KIT. IC. t. 114, 1802, pro spec, szőrös gyümölcscsel. Somogy Zseliczvidékének hegyein és dombjain (W. et KIT. i. h.), Zalavármegye erdeiben (WIERZB. mspt. 29), Kh (SzHW) n. v.; — var. R. plusiacanthus BORB. ÖBZ. 1892, 289, a Csapi-hegyen; — var. R. Bayeri FOCKE, ÖBZ. 1868, 99, u. i. — 1402. R. dumetorum WEIHE in BOENN. Fl. Monast. 1824, 153 (R. corylifolius Aut., SzHW, vix SM.) 2 a Bd, Büdöskút körűi. A R. Gloggnitzensis HAL. is csaknem megegyező vele; — var. eriosepalus BORB. ined., folia superiora magis canescenti-tomentosa; sepala praeter tomentum pilis longioribus, praeterea glandulis stipitatis inspersa. Bd-Tomaj erdeiben. Levele kitelel; — var. grandifrons BORB. Vasvárm. növ. 306, Büdöskút körül magtalan, a Bd Phragmidium rubi penészszel, Kt erdejében; — var. althaeifolius HOST , in TRATT. Monogr. III. 1823, 37, Vd-lak körűi; — var. nemorosus HAYNE, Arzneigew. III. 1813, t. 10, Kh (SzHW), a Bd. — Leveleit tekintve legközelebb jár a R. caesius-hoz. — 1403. R. seviitomentosus BORB. Temesm. veg. 76, Vasvárm. növ. 304, u. o.; — var. dolomiticus HAL ÖBZ. 1892, 175, Bd-Tomaj körűi száraz hegyoldalon; — var ade1 BORB. et WAISB. ÖBZ. 1893, 361, 1895, 145, BAENITZ , Herbar. Europ. n 8563, 1896. 2 A R. corylifolius SM. Engl. Bot. XI. 1800, t. 827, az ÖBZ. 1892, 172. old. szerint = R. caesius X ulmifolius.
