Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
416 Rózsafélék. Rosaceae. 416 noclados BORB. M. orv. term.-v. Münk. 1882, 314 (R. Heimerlii HAL.), Büdöskút felé Kh; — var. peracanthiflorus BORB. ined., inflorescentia densissime aculeolata, BdTomaj szőllei közt, androdynam és gynodynam példákkal. — 140R. pachyphyllus BORB. Temesmegye veg. 1884, 76 (R. Pseudo-Wahlbergii SABR. ÖBZ. 1892, 174, R. nemorosus Autor., R. Wahlbergii SABR. Verh. zool.-bot. Gesellsch. 1886, 96, e ditione Boros-Jenő Budae, non ARRH., BORB. ÖBZ. 1892, 289), a Bd és körülötte, itt Cuscnta Europaea is élősködik rajta, Gys völgyeiben, Büdöskút, Vd-lak körül, itt kevés a kiszáradt lápon is. A Sepincoli csoportnak végre nevezetes tagja a 1405. R. Kisfaludy anus BORB. ined.; mint a R. semibifrons-ot, nagyszámú, de nem egyenes tüskéi tüntetik ki; a Bd Kisfaludy-forrását árnyékolja be. Turio arcuatoprostratus vei scandens, glaucescens, violaceus vei virescens, glaber vei parce pilosus obtusangulus, striatus, aculeis sat validis, basi compressis, pilosis, rectis vei inclinatis armatus, glandulis sessilibus, rarioribus inspersus, asetus. Folia turionis quinatopedata, parum plicata, stipulis anguste lineari-lanceolatis, pilosis, adnatis. Petioli crebre atque falcato-aculeati, semiteretes, supra parum sulcati, pubescentes, violascentes. Foliola approximata, aut marginibus sese anguste tegentia, supra sparse pilosa, subtus canescenti-pubescentia, biserrata, terminale petiolulo proprio triplo longius, ambitu obovatum, basi vix emarginatum, sat sensim acuminatum; lateralia extima sessilia. Rami florentes dense atque falcato-aculeati, foliis ternatis vestiti Inflorescentiae elongatae, angustioris ramuli inferiores axillares, apice cymelligeri, 4 superiores extraaxillares, prope basim, ut in R. Pilisiensi fissi, inde pedunculi fasciculati esse videntur, omnes pedunculique dense falcato-aculeati. Bracteae latiusculae, lanceolatae, pubescentes. Ramuli pedunculique adpresse canescenti-tomentosi, eglandulosi vei glandulis sparsis tomento parum emergentibus praediti. Sepala adpresse canescenti-tomentosa, parce setoso-glandulosa, breviter caudata, basi verticillatoaculeolata, post anthesim erecta, petala purpurea, sat magna, fere orbicularia, stamina stylos superantia, ovaria pilosa. A Bd, Bf, Kh völgyeiben, jún., júl. A R. Kisfaludyanus sajátja az ölbefogott szürkéllő levél, a virágzó szár sűrű és görbe csipkéje, a mirigytelen, simamolyhú virágzat, a szép piros szirom stb. Gyűjteményemben több soktüskés hasonlója van, de mind tetemesen eltér tőle. Ilyen a R. percaesius BOKB. in HIRCII Flora okolice bakarske, 1884, 52, a litoralis flóránkban, tehát mediterrán rokonság. Virágzata meg a kelyhe szintén simamolyhú, de a hajtása hengerded, vékonyabb, tetéző levélkéje szívforma, virágja apróbb, kocsánja mirigyes, hímje a bibeszálnál nem hosszabb, kelyhe alatt nincs tüskeörv. — AR. semibifrons SABR. ÖBZ. 1892, 175, levelének visszája fehér-, hállózatos-, simamolyhú; szétterülő virágzatának tüskéi egyenesek. Fiume körül is terem, de nem oly szép deres mint az előbbi. A R. Pilisiensis BORB. in BAF.NTTZII Herb. Europ. 6988, 1893, sed re vera anno 1892 editus, tomento adpresso gaudet inflorescentiae, pedunculisque fasciculatis, sed folia virescenti-canescentia, inflorescentia parce aculeata, eglandulosa. A budai hegyeken. — AR. peracanthiflorus kelyhének és virágkocsánjának nagyszámú mirigyeivel tér el. 1406. R. agrestis W. et KIT. IC. t. 268, 1810, Kh (SzHW); — var. resepalus BORB. ined. Turione tereti ad R. agrestem pertinet, sed sepalis reflexis tomentosis villosisque asetis, glandulis tomento vix emergentibus recedit. Inflorescentia sparse aculeolata. Turio tenuis R. caesii, sed parum glaucescens, tenuiter atque adpresse puberulus, foliola subtus cano-tomentosa, terminali ovato vei obovato, basi parum emarginato. Gys völgyeiben. — 1407. R. caesius L. 493, SzHW, parlaglejtőn md. Helyenként Diastrophus rubi HART , gubacscsal; — var. minor TRATT., Monogr. Rosac. III. 1823, 43 (forma glandulosa FOCKE), Bf, Kh; — var. armatus FOCKE: Synops. 1877, 409, Bf szőllei közt; — var. arvalis RCHB. FL. Germ, excurs. 1832, 608, Bf, Bd, Gys, Récse ; — var. umbrosus WALLR. Sched. 227, 1822 (var. palustris BLUFF et FINGERH. Comp. FL. Germ. I. 1825, 690; var. aquaticus WHE et N. 102, 1827), H és Sf; — var. sciaphilus BORB . Vasvárm. növ. 307. Vd-lak, Kh nádas helyein. 1408. Fragaria vesca L. 494, SzHW, a bp erdeiben. 1409. Er. moschala DUCHESNE Hist. nat. des Frais. 1766, 145 (Er. elatior EHRH., SZHW), Kh, Gys, Bd erd. — 1410. Er. viridis DUCH. 1. c. 1766, 135 (Er. collina EHRH., SZHW), a bp lejtőin elszórva. 1411. Potentilla alba L. 498, Bf (SIMK.), Kh (SzHW), Gys völgy, és tölgyesében.
