Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Füzény félék, Lythraceae. Ahnafafélék, Pomaceae. 411 levél visszája meg a nyele bolyhos; emmenek csak a levele kopasz, a levél nyele szőrös, vagyis a var. glabra OP . csak a var. villosa-nak később lekopaszodó alakja. Ellenben egészen meztelen a var. leiophylla BORB. TTK 1894, 311,Pótf. XXX. 147, a Zala vizében a Kis és Nagy-Balaton közt (BORB. i. h.), partibus vegetativis omnino glabris. T. castanea GILIB. Fl. Lithv. II. 1781, 127, ex loco boreali (T. natans var. glaberrima WAHLENB. Fl. Suec. 1824, 100; var. conocarpa ARESCHOUG: Öfversigt af Kongl. vetenskaps. akad. Förhandlingar, 1873 n. 1, 80, fig. 7), ab hac foliis basin versus magis cuneatis, nec non nucis apice conoideo-elongato differt. Vestigium villi in herba Scanica hinc et inde, praesertim in foliis iunioribus videtur. Haec ereseit etiam ad Guanynun gubernii Petrokowskiy (KARÓ exsicc.!); — var. subreniformis BORB. TTK. 1894, 315 (2. kép). A Zala'vizében u. o. (BORB. i. h. 314) Erőteljes példa levele 3—4, sőt 5 akkorára is megnő, mint rendesen a szélessége a hosszaságánál kétszer nagyobb, mintegy 8 cm. széles, 5 cm. hosszú, a színe sima, kopasz, a visszáját barnás gyapjú vonja be. A levél csúcsa nem hegyes, hanem a körülete lekerített, az alja épszélű, ha nem tompaszögű lenne, a levél vesealaknak legjobban megfelelne. A levélnyele hosszabb, vastagabb és a növény súlyának megfelelően jobban felfúvódott; hihetőleg a gyümölcse is nagyobb lett volna. Végre a termés eltérése a Hungarica OPIZ , Abhandl. der kön. böhm. Gesellsch. V. Folge, VIII. 1854,59, Lotos 1855,138, BORB. FK. 470 (var. stenacantha CELAK. Sitzungsb. d. böhm. Gesellsch. 1873, 151, Prodr. 555) u. o. keskenyebb tülökkel (16. ábra). 106. család. Füzény félék, Lythraceae. 1363. Peplis portula L. 332, SzHW, Szigliget vizeiben (P. patula ! SIGM. 47; v. ö. 113. o.), n. v. 1364. Ly thrum salicariurn L. 446, SADL., SZHW, SIMK., nedves h. md; — var. trifoliatum BORB. Ak. Ertek. IX. 1879, 27, H körűi; var. bracteosum DC. Prodr. III. 1828, 83, Bg; a szélellenző alak; — var. L. dubium SCHULT. Ö. Fl. 1814, II. 5, (var. canescens KOCH , Syn. I. 1835, 247), Kh (SzHW). — 1365. L. liyssopifolium L. 447, SzHW, SIMK, KIT. Add. 277, nedves h. elszórva md. — L. virgatum L. 447, Khv (SzHW) n. v. Vasvármegyében se nő. 107. család. Ahnafafélék, Pomaceae (v. ö. 172., 225. o.). 1366. Pirus communis L. 479, var. piraster L. 479, vad körtefa, gömbölyded aprószemű gyümölcscsel, erdőben elég ritka : VB, Dörgicse, Bd ; — var. achras GAERTN.: De fruct. 1791, t. 87, f. 2, Gys völgyeiben, a Bd erdejében; — var. sativa DC. Prodr. II. 1825, 633, ültetik, sokféle fajtája van. 1367. Malus silvestris L. 479 sub Piro, vad almafa, erdőben ritka: VB, Bd; var. dasyphylla BORKH. Forstb. 1803, 1269, a keszthelyi erdőben Büdöskút felé, VB. Malus domestica BAUMG. En. II. 1816, 43 (var. yyiitis WALLR Sched. 1821, 215) sokféle iajtáját ültetik. — Cydoyiia cydonia L. 480, szőllőgátba ültetik (C. maliformís MILL. 1768). Sorbus aucuparia L. 477, s pedig a var. lanugiyiosa KIT . in SCHULT . Ö. Fl. 1814, II. 50, SADL. Fl. com. Pest. II. 1826, 24, Gys völgyeiben ültetve. 1368. Sorbus domestica L. 477, SzHW, szőllőben ültetve ritka, de kis fa- vagy fiatal bokoralakja Al, A, Bf, Bd, Kh és H erdeiben vagy bokros h., úgy mint a budai erdőben, ritkábban vadon is terem (Cormus d. SPACH, 1834). — 1369. X. meridioualis Guss. Fl. Sic. Syn. II. 1844, 2, suppl. 831 sub Piro (S. Aria autor. Hung, pro maxima parte, SIMK., Crataegus Aria SzHW, non L 475), a bp sziklás, bokros v. erdős h. md. — 1370. X. semiincisa BORB . TTK. 1879, 34, 208. o. Gys, Kh sziklás h. ritka. — 1371. X. torminalis L. 476 sub Crataego, SzHW, a bp erdeiben elszórva md; avar. semitorminalis BORB. Ak. Értés. 1878, 147, ÖBZ. 1878, 393
