Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

412 Almafa,félék, Pomaceae. Rózsafélék, Rosaceae. (var. mollis G. BECK

, Fl. Südbosn. 97, 1887) Kh ritka. — 1372. G perincisa BORB. et FEK. Erdész. Lap. 1889, 105—106, ÖBZ. 1889, 223 (240. o.) (P. torminalis var. pinnatifida Boiss. ? FI. orient II. 659, non EHRH. Beitr. VI. 93, 1791), Szgl erdejében. Alespilus Germanica L. 4 78. ültetik, a Bd szőllei fölött elvadult. 1373. Cotoneaster cotoneaster L. 479 sub Mespillo, a typus «folio rotundo» (C. integerrima MED

. 1793), Kh (SzHW), Dias, Vanyarcz (Gys és Cserszeg !) szőllei szélén meg a hegyek lejtőjén (Mespilus coccinea WIERZB. mspt. 26, «drupa nuda», non W. et KIT

.), Bd-Tomaj (KIT. Bar.), T, Bf (SIMK.), Arács tele kéreggubacscsal (Eriophyes, SZÉPL.), VB, SzK sziklás hegyein (v. ö. 294. o.), terjedő tőkével, mint a Rosa Austriaca;— var. oxyphylla BORB. ined. levele tojásdad, feltűnően hegyesedő, VB <s Blatnicza) sziklás hegyein; — var. pluriflora BORB. ined. virágzata 3—6-virágú, lecsüngő. Csaknem méter magas bokor a Bd keleti sziklás h., 1893. júl. 23. másodvirágokkal is. Majdnem mintegy C. coton. X orientális. Magasabbtermetű, mint a törpe tőalak, kocsánja pelyhes, azután + lekopaszodik. Hajtása vékonymolyhú, levele nagyobb, kerekded, csorbított, a színe sötétzöld, némelyiken a pelyhesség nyoma látható. Bár a C. orientális felé hajlik, de a kopasz almácskája, apróbb levele tőle megkülönbözteti, — 1374-. C. orientális MILL

. Diet. 1768, n. 9, sub Mespilo (M. tomentosa ej. ib. 1769, n. 22, ex AIT

. Hort. Kew. ed. 2, III. 206, non L. sub Crataego 1753, LAM

. Encycl. IV. 440, 1797; M. coccinea W. et KIT. 1C. t. 256, 1809 [non L. sub Crataego 1753, LAM

. 1. c. 442], «pedunculis . . . germinibus tomentosis, . . . bacca nuda» szintén e két faj közé hajlik), Veszprémvm. (W. et KIT. 284, 285) SzK sziklás hegyein ! 1375. Amelanchier amelanchier L. 478, sub Mespilo (A. ovális MED., Aronia rotundifolia MOENCH, A. petraea WALLR

m Linnaea 1840, 576), SzK sziklás hegyein több szép nagy bokor. 1376. Crataegus oxyacantha L. 477, SzHW, HAB. 11, 14, 17, és 1377. Cr. monogyna JACQ. Fl. Austr. III. 1775, 50, SzHW, a bp bokros lejtőin és erd., amaz Fd is. Crataegus nigra W. et KIT. IC. t. 61, 1801, Khv (SzHW), bajosan. 108. család. Rózsafélék, Rosaceae. 1378. Rosa spinosissima L. 491, SzHW, Akarattya és Ks közt levő hágón, e község hegyein (BORB. 1891), SzK, A (Koloska!), Bf (Rel. KIT. 9), Gys hegyein; — var. poteriifolia BESS

. Enum. Podol. 1822, 62 (var. spinosa NEILR.), Bf Tamáshegyén, Kh (R. pimpinellifolia SIMK., SZHW, an L. ?), Bd, VB SzK. — 1379. R. silvestris HERM. Diss inaug. de Rosa n. 10, 1762 (R. arvensis SzHW, non HUDS.), var. pilifolia BORB. Magy. bir. rózsái monogr. 1880, 344, száraz hegyi legelőn Bd-Tomaj fölött, a Bd, Gys völgyeiben elég ritka. — 1380. R. Austriaca CR

. Stirp. Austr. II, 1763, 36 (R. Provincialis et R. pumila SzHW), a bp bokros lejtőin, Veszprém; — var. PPnnonica WIESB. ÖBZ. 1879, 143, SzK, Kh völgyeiben; — var. delanata BORB. i. h. 358, 369, Arács hegyein, a levél visszáján gömbölyded, szőrös gubacscsal; var. subtomentella BORB. i. h. 358, 370, A és Csp hegyén. — 1381. R. Jundzilli BESS

. Cat. Cremen, suppl. IV, 18, 1811, petiolis foliorum glabris, glandulis subfoliaribus plerumque deficientibus, Ks és Fűzfő közt bokros h. és kerítésben szép nagy virágokkal; — var. leioclada BORB. i. h. 376, 383, VB és A hegyein ; — var. R. livescens BESS

. Cat. hört. Crem. 1811, suppl. 4, 19, Enum. Podol. 20, 67, 1822, a bp bokros lejtőin elég gyakori apró rózsa, Jutás is. A, Bf a levél visszáján apró, borsónagyságú gömbölyded"gubacscsal (Rhodites centifoliae HART.). — 1382. R. alba L. 492, Kh (SzHW), Ks kerítéseiben és felhagyott szőllei közt. — ß) R. collina JACQU. FI. Austr. II. 1774, 58, t. 197, Kh (ÁRV., SZHW), n. v. — y) R. Boreykana BESS

. Catal. hört. Crem. 1820, Enum. Podol. 1822, 65, VB hegyein. — 1383. R. canina L. 491, SzHW (R. Lutetiana LEM. Bull. soc. philom. 1818, 93), a bp lejtőin md, A, Bf Rhodites eglanteriae HART

, és R. rosae L. (rózsamoha) gubacscsal, s