Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

42 A vizi termés meg a mag. vízbe legörbül (19. ábra), a nagyobbszemű termést a súlya is kényszeríti lemerülni. A Vallisneria meg a Ruppia spiralis hosszú vékony termésnyele összesodródik s a víz szinén porzódott virágot a víz alá húzza (17. ábra). A vízi termés rugalmasan nem reped s a magnak röppentó'je nincs, de érdekes a fegyverkezése. A vízi növénynek nem nagy számához képest, bár szokatlanul hangzik, szembetűnő a szúróssága. A szár (Naias marina), de kivált a levél (kolokán) élénk szúróin kívül, melyek az egész füvet védik, a termés szúróssága is gyakori, mint széthur17. ábra. A Vallisneria spiralis. A a hímpélda kisebbítve, két indával. A levelek közt a bimbó látható. B a hímvirág hurokja hosszában metszve, nagyobbítva, a hímvirágokkal. C a termöpélda kisebbítve, egy indával s csavargósnyelü három virággal. D a termővirág a burokjával, nagyobbítva. E a termő alsó része, hosszában metszve, nagyítva, a petékkel. F az erősen nagyobbított mag hosszmetszete, lefelé fordult kelőjével. — ENGLER U. PRANTL: Natürl. Pflanzenfamilien czímű művéből. V. ö. az 5. ábrával. czoló szerv, részint mint védekezés meg az ivadékról való gondoskodás. A súlyomnak csírázásra való magvas termése nehézkes, fajsúlya nagyobb mint a vízé, végre magát a növényt is lesüllyeszti a víz fenekére, s a gyümölcs itt érik meg. A héja kemény, továbbá rajta a maradandó kehely kemény tövisszarvvá nő ki, még pedig a Trapa natans-é keresztező irányban négy tülökké alakul. Ilyen fegyverzettel védekezik a súlyom a vízi állat ellen, ezért némely helyen, bántatlanul töméntelen terem együtt, de a vízfenéken lefelé fordulva, vasmacska módjára horgonyt is vet s így a tülkének fogacskái a fenék sorában fölfelé nézvén, a súlyom termése a földben annál biztosabban marad, mert a fogacskák innen kihúzódni nem engedik. Alkalomszerűleg a súlyom e fogacskákkal az állat szőre vagy tolla közé is horgolódzhatik, s tetemesebb súlyánál fogva ha nem is messzire, de valamennyire mégis széthurczolódhatik.