Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

393 Keresztes vir ágú ak, Cruci ferae. Rumelica VELEN

. Böhm. Gesellsch. 1887, 448 pro spec., a valamivel nagyobbtermésű, lazafürtű eltérés, egyféle szőrezettel, a Bd, de Budapest, Soroksár, Gyoma, Baziás, Szvinicza körül is. — Ellenkezője a var. eumicrocarpa BORB. TTK. 1884, 155, v. ö. VELEN

. Fl. Bulg. 43. Táskája felényivel kisebb, sűrű, a Roripa Austriacá-t hozza emlékezetbe, terméskocsána csaknem egészen vízszintes. Bf, Al ritka, Budán gyakoribb. 1130. Neslia paniculata L. 641 sub Myagro, Vászoly művelt földjén. 1131. Soria Syriaca L. 1763, 895 sub Anastatica (Puclidium S. R. BR.), mezei út m. Kh (Bunias S. GAERTN., SZHW), KS

, Bf ,BORB. ÖBZ. 1893, 360). 1132. Myagrum perfoliatum L. 640, Kh (SzHW), Bf, A (Rel. KIT. 116), Ks mezőin szálonként. 1133- Calepina Corvini ALL

. Fl. Pedem. I. 1785,256 sub Crambe, munkált h. Bf (SIGM. 47), Bd (SIMK), Kh (Bunias cochlearioides W. et KIT. IC. t 107, SzHW). 1134. Bunias orientális L. 670, munkált és bokros h. Bf (SIGM. 47), Sf. 1135. Thlaspi arvense L. 646, SzHW. és 1130. Th. perfoliatum L. 646, SIMK. mezőn elszórva md. 1137. Lepidium campestre L. 646 sub Thlaspide, SIMK., SZHW, — 1138. L. ruderale L. 645, SzHW és 1139. L. drabae L. 645, SzHW (Cochlearia dr. L. 1763, SzHW) száraz mezőn, út m. md. Utóbbin Al, A, Bf, Kh Phytoptus longior NAL. var. drabae ej.; a Bd elzöldülve. — 1140. L. perfoliatum L. 643, Kh (SzHW), Bf (SIGM. 47), A, Sf. — 1141. L. graminifolium L. Syst. X. 1759, 1127, valószínűleg római behurczolás (192. o.). Ház és faiu körül, gazos h. Kh !, T ! (Rel. KIT. 8), Szgl (KIT. Slav.), Zánka (HAB. 13), Vd4ak, Tp (L. ruderale? FIAL. TTK. 1887, 310). 1142. Hutchinsia petraea L. 644 sub Lepidio, sziklás helyen Bf (SIGM. 47), Kh (SzHW), Gys, kivált a Szoroshadban ! 1143. Bursa pastoris L. sub Thlaspide, SzHW (Capsella b. p. MOENCH), mezőn md. gyakran Cystopus Candidus (PERS.) penészszel. 1144. Aethionema saxatile L. 646 sub Thlaspide, Bf, A hegyein (Thlaspi sax. Rel. KIT. 116) bőven, SzK sziklás h., Veszprémben a Fejesvölgyben (PILLITZ) ; — var. obtusifolium DC. Syst. II. 1821, 558, Bf és A hegyein a tőalakkal vegyest ; — var. gracile DC. 1. c. 559 pro sp. u. i. (BORB. Pali. Lex. I. 1893, 120, ÖBZ. 1893, 360). Hogy az Ae. gracile DC. nem más, mint az Ae. Banaticum JANKA (Ae. saxatile ß biforme G. BECK

), vagyis a heterocarpiára hajlandó, féligmeddig egyrekeszestermésű alak, kitűnik DE CANDOLLE szavaiból. Az ő Ae. gracile-)e három alakból egyesült. Az első termesztett alakról (a mely tehát első helyen Ae. gracile) i. h. a következőket mondja: «Siliculae aliae in eodem individuo biloculares polyspermae, aliae biloculares dispermae, nonnullae uniloculares, monospermae». Ez az Ae. Banaticum sajátsága is. Az Ae. gracile FREYN, FI. v. Süd-Istr. 39 ellenben = var. bienne BORB., silicula quoque paulo minore ab Ae. saxatile diversum. Habitat in Carniolia (Adelsberg) nec non in litorali Hungarico. Silicularum alae hinc et inde denticulatae. 1145. Biscutella didyma L. 553 (excl. var. ß, quae B. Apulam L. Mantissae II. 254 sistit) ex descript., synon. et loco natali horti Cliff. 329: veluti «supra Thermas Badenses in vicinis collibus, colliumque catena, quae ad Danubium usque excurrit» (Synon.: Thlaspi clypeatum CLUS

. Pann. 471 ! et 472, a LINNAEO quoque citatum, B. laevigata a. asperifolia NEILR

. Fl. N.-Ö. 756, 1859, Clypeola didyma CRANTZ Stirp. Austr. ed. 2, I. 20, 1769, B. didyma CRAM

. Elench. 191, JACQ. Enum. 117), Kh (SzHW), Gys ! völgyeiben és hegyein helyenként bőven. A hazánkból is emlegetett B laevigata L. Mantissa II. 255, 1771 (B. lucida DC. Monogr. Bisc. 1813, 19 [Dissert.] nr. 20, t. 7, B. laevigata var. glabra GAUD

. Fl. Helv. IV. 1829, 235, <-ob folia nuda s. subscabra, margine scabra») más növény, valamint a B. alpestris W. et KIT

. Pi. rar. Hung III. 1807, t. 228 (B. laevigata var. macrocarpa KOCH

, Synops. I. 1837, 71), a Balaton körül most nem terem Ezeket a fajokat LINNÉ ©-aknak jelöli, a mienk kétségtelen többnyári; — var. tiachycarpa BORB. ÖBZ. 1893, 360. Gys völgyeiben. A B. longifolia VILL. Delph. III. 1789, 305 (B. saxatilis SCHL. in LAM

. et DC. Fl Fr. IV. 1805, 690) geografiailag is más növény. 114<i. I satis tinctoria L. 670, Kh (SzHW), Sf, Lepsény közt a vasút mentén, a part felé, kevés.