Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

Disznóbojtorján félék. Ambrosiaceae. 357 a Velebit erdeiben (Novosello, Medák, Brussani), keletnek a Szemenik alsóbb régiójában Temes-Szlatina és Golecz falvak körül, a Hunka-Kamenán a Herkules-fürdőnél. — 652. H. boreale FR. NOV. 1819, 77 (H. commutatum BECKER 1828) száraz, erdős h. elég gyakori, a bp a Csapi-hegyig, sőt Sf is; — var. chloi-olepis G. BECK, Fl N.-Ö. 1893, 1308 (var. chlorocophalum UECHTR. ÖBZ. 1879, 93, non WIMM.; H. silvestre TAUSCH ? 1828), a Bd, H meg a Csapi hegy erdejében. Tulajdonképen a termetes, ágasabb és sátorozóbb H. Dinaricum;—var. subsabaudum RCHB. IC. XIX. 1860, 86, a Bd meg a Csapi-hegyen ; — var botryocephalum BORB. Vasv. 322, 1887 (var. subracemosum G. BECK 1893) a Bd; — var. tenuifolium HOST

. Fl. Austr. II. 1831, 411, a Bd, H ; — var. Philomenae G. BECK

, Fl. Nieder-Österr. 1893, 1307, a Bd tetején; — var. cordisectum BORB. ined. (H. latifolium KOCH

, p p. non SPRENG.). Caule elato, robusto, circiter usque ad ramificationem (veluti folia inferiora imprimis subtus) horizontaliter longe hispido folia crassa, sursum sensim decrescentia, media superioraque, abbreviata, basi cordata sessilia, argute atque sat remote serrata, breviter acuminata, serraturis elongatis ; rami atque pedunculi canescentifloccosi, epilosi, involucra nigricantia typi. Varietatem typi australem sistit, foliorum forma ad H. Sabaudum vergentem. Folia latiora, magis abbreviata ac in H. boreali Svecico, neque adeo longe atque sensim acuminata; diffcrt praeterea foliis cordatis, magis amplexicaulibus, pilis longis, a H. Sabaudo autem capitulo turbinato, pedunculo polysquamo, involucro atro etc. AI, A, Bd, Récse hegyein, távolabb a Vratnikon (Zengg), Bpest Hárshegyén, a vágásban; — var. brevifrons BORB. Vasv. növ. 202, a Bd tisztásán. — 653. H. tridentatum FR. NOV. 1819, 77, var dolosum BURN. et GREMLI Hier. alp. mar. 1883, 41, a Bd ritka, a Csapi-hegy körül. — 654. H. umbellatum L. 804, LINNÉ szava szerint (<-foliis linearibüs subdentatis» v. «lanceolato-linearibus obsolete denticulatis» ... «77. fruticosum angustifolium maius» Bauh. Fin. 129 etc.) az, a melyet később WALLROTH (Ann. botan. 100, 1815) linariaefoliumnak nevezett. Ezt a formát a Balatonmelléken nem láttam, hazánkban kiváltképen a homokos mezőn (Nyársapát Czegléd m., Pilis és Monor között, Sz.-Lőrincz pusztán közel a fővároshoz, var. coronopifolia BERNH.-ja pedig Budapest homokpusztáin) terem; —- var. subumbellatum SCHUR

, Verhandl. d. sieb. Vereins 1851, 176, a bp hegyein (H. umbellatum SzHW), Bf Aulax hieracii BOUCHÉ gubacscsal; Bg (Simk.) mezején; — var. serotinum HOST

, Fl. Austr. II. 1831, 419, a szélesebblevelű alak a Bd; — var. hirsutissimum WINTERL, Index 1788 (var. cervicariaefolium FRÖL. in DC Prodr. VII. 1838, 224; var. villipes G. BECK, 1. c. 1306) a Bd nyilt h„ valamint a budakeszii út mellett Budapesten; — var. chlorocline BORB. ined. anthodii foliolis pallide vei intensius viridibus, non atris, Gys hegyein meg a Badacsonyon. — 655 77. monticola JORD. Cat. Grenoble 1849, 20, T és Sf füves h. Chlorocrepis staticaefolia VILL. Prosp. 1779, 35 sub Hieracio, Khv (SzHW; H. saxatile Áuv. ?) n. v. Vasvármegyében palán. 41. család. Disznóbojtorján félék, Ambrosiaceae. 656. Xanlhium strumarium L. 987, SzHW, elhagyott h., ház körül md. — 657. X. spinosum L. 987, délamerikai vándor, u. i. s parlagmezőn md több-kevesebb, de érezhető kárt nem okoz; a nedves parton nincs, a szárazabb helyére a jószág oda hurczolja. A szerbtövis 1797—1847 közt hazánk déli és közép részein Fiúmétól és Soprontól Debreczenig, sőt Erdélyben a Borgói-szorosig, Újlaktól (Illók), Temespalánkától, Orsovától. Verőcze-, Pozsega- és Baranyától Esztergomig, sőt Kassáig elszórva, hol szálonként, hol bővebben szétterjedt,

1 Zalavármegyében KITAIBEL után, hihetőleg a 30-as esztendőkben telepedett meg, bár a déli határon hamarább is átkelhetett. SzHW-nek az 1842. évből másolt kézirata Kh-ről följegyzi. Ellenben 1845-ben SZENCZY IMRE, Növényvándorlás czímű czikkének 232. o. szerint, Kh látta, 1 BORBÁS V.: A szerbtövis hazája és vándorlása 48, 57, 60.