Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
358 Csengetyűkefélék, Cam pa nulaceae. Ragadvány félék, Rubiaceae. s Zalamegyében Görbőtől Erényéig kétfelől már az utat szegélyezte, általában akkor Zalában már nagyon hatalmaskodott. HABERLANDT (i. h. 11, 15, 17) 1861-ben említi, hogy Kh és T között, a Bakony-hegység déli tövéből a legelő jószág a hegyek bérczeire is felhurczolja (Büdöskút erdészházához, 1893, BORB. i. h. 68), s hazánkbeli pusztítására BERTOLONI 1 szavait «pestis litorum et camporum Italiae» idézi (v. ö. 285. o.). E hetedhét országon járt tövisnek különféle neve, mely bolyongása közben különböző helyen ráragadt, egész kis történetet beszél. E tekintetben a Xanihium spinosum páratlan. Nem is csoda. Hirtelen, nem ritkán valami nevezetes esemény (szabadságharcz, orosz háború, kholera) alkalmával toppan be, a hol előbb létét nem is sejtették. Majd mindenütt más-más névvel örökítették meg azt a hatást vagy fogadtatást, a melyet megtelepedésével előidézett. L. i. munkám 85—91. o. Ilyen név gyakrabban a szerbtövis; Siófokon egy anyóka török giliczé-nek mondotta. Gilicze (Ononis) itt általában töviskóró; neve továbbá: rácz tüske, rozmaringtüske, pinalajtorja, szamártövis, szamártüske (Zala, Boglár), siófoki v. foki tüske (Veszprémvármegyében), rosszsebtüske (Badacsony-Tomaj), disznó- és birkatüis. 42. család. Csengetyükefélek, Campanulaceae. 658. Jasione montana L. 928, SzHW, SIGM. 48, Al, VB, SzK, Alsó-Eörs, Rf hegyein, a Bd nyugati legelőjén, Kh. 659. Phyteuma oi'biculare L. 170, Kh (ÁRV.), U i. Somostető (KIT. Bar.), Gys szikláin. 660. Campanula rotundifolia L. 163, SzHW, SIMK., HAB. 11, 16, s pedig leginkább a C. tenuifolia HOFFM. (Deutschl. Fl. I. 1800, 100; C. linifolia SzHYV, non Scop., nec Lam.) alakja a bp sziklás h.; — var. reniformis PERS. Syn. I, 1805, 188 (var. lancifolia M. et K.) AI; — var. hirta M. et K. D. Fl. II. 1826, 155, A szikláin. — 661. C. Bononiensis L. 165, SzHW, KIT. Addit. 125 (C. Tauschen KERN.), Rf, a Bd, Gys, Kh, F füves, bokros lejtőin, sőt Fd körül is ; — var. lacteiflora BORB. ined. fl. albis, F száraz mezein;— var. C. Ruthenica M. BIEB. Fl. Taur.-Cauc. I. 1808, 151, III. 142, SADL., Rel. KIT. 6 (C. cana SIMK. Erdély 383, 1887; C. Bononiensis KERN. Veget.Verhältn. 1077), a bp füves lejtőin, szőllőmezsgyén md. — 662. C. rapunculoidcs L. 165, SzHW, a bp. — 663. C. trachelii L. 166, SzHW, a bp erdős, bokros h., leginkább mint C. urticifolia SCHM. Fl. Boem. II. 1794, 75. — 664. C. patula L. 163, SzHW, a bp. — 665. C. Rapunculus L. 164, Kh hegyein (ÁRVAY), Karmacs füves völgyeiben és vágásában; — var. verruetdosa LINK et HOFFMS . Fl. Port. II. 1820, t. 81, az utóbbi h. — 666. C. persicifolia L. 164, SzHW, a bp erdős, bokros h. md; — var. dasycarpa KIT . in SCHULT. Ö. Fl. 1814, I. 404, Kh hegyein és völgyeiben (SzHW), Gys, Bd tisztásán, Vászoly. A typusnak leharapott, egyvirágú alakját is látni. Al bokros hegyén, ellombosodott kelyhével ; a Bd sokvirágú (var. subthyrsoidea BORB. ined.) eltérése van, virágzó hajtása ágas, ezért az egész virágzat terjedelmesebb. — 667. C. cervicaria L. 167, VB, Gys hegyein. — 668. C. glomerata L. 166, SzHW, SIMK., leginkább mint C. farinosa ROCH , in BESS . Cat. Crem. 1816, 27, bp. — 669. C. Sibirica L. 167 ( C. S. et C. spatlndata SzHW, non W. et K.), Kh hegyein, kivált a Szoros-Hadban, Bf! ( HILLEBR. 40), A, Gys. C. pyramidalis L. 164, SzHW, csak kertben. 670. Adenophora infundibuliformis DC. Monogr. Camp. 1830, 359, pro var. A. liliifoliae (Campanula liliifolia WIERZB . mspt. 22, non L.) Nagy-Görbő és Lak szőllei közt Vd fölött (WIERZB., SZHW). 43. család. Ragadvány félék, Rnbiaceae. 671. Galium cruciatum L. 1052 sub Valantia, SzHW, SIMK. 191, a bp füves lejtőjén md. — 672. G. glabrum L. 1763, 1491 sub Valantia (G. vernum SCOP , 1 Flora Italiana X, 183.
