Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Fészkesek, Compositae. 355 florescentia cymoso-umbellata: Kh hegyein ritka; — var. aproles BORB. ined., differt ab omnibus formis in NP. 1. c. enumeratis, rhizomate crasso astolono, ab H. pseudosabino umbella magis illi H. auriculoidis simili, longi- atque nigriseta, foliis paulo angustioribus, ab H. auriculoide defectu stolonum, foliis illi H. cymosi similioribus, sed micro- atque pycnosetis, inflorescentia umbellata, a H. Biuiensi NP. 741 (1885) 1 stolonibus nullis, foliis lanceolatis, haud linearibus, colore H. pseudosabini, involucri squamis nigricantibus, longe villosis. A Bd felsőbb vidékén, a nevezett szülők közt ritka; — var. Svevotum BORB. in sched. 1888 (H. sxxyex-auriculoides X pseudosabinum; H. Budense NP. 1885, non BORB. 1876), foliis, ut in H. glaucescente elongato lanceolatis, acutis, longe atque dense setosis, laete viridibus; inflorescentia laxe cymosa, subumbelliformis, canescenti-floccosa, insuper cum capitulo nigrescenti longe atque dense villosa. Ab H. auriculoide pedunculis crassioribus canescentibus, capitulo maiore nigricante, inflorescentia etiam umbelliformi, nec non habitu quodam modo H. cymoso simili etc. differt. A budai Svábhegy, Farkasvölgy meg a Bd árnyékos füves h. — (»40. H. cymosum L. 1763, 1126, NP. 401, Kh (SzHW), VB! hegyein; — var. pseudosabinum NP. 408 a Bd füves, sziklás h , Gys völgyeiben, Arács Koloska sziklái körül, VB; — var. odontophyllum BORB. ined., robustum, grandiét latifolium, foliis distincte dentatis, umbella grandi, a Bd s Magyar-Ürög hegyein (RICHT. L.l); — var. chrysophaés NP. 403, foliis late obovatis, Al, Bf hegyein (H. cymosum SADL.); — var. geotropum BORB. ined., stolonibus subterraneis elongatis, Gys völgyeiben; — var. Nestleri VILL., Voy. 1812, 62; SCHULTZ , Archives de Flore 1858, t. IV, flg. 1. foliis elongato-lanceolatis, dentatis, a Bd felsőbb tájának tisztásain. — 641. H. echioides LUMN . Fl. Poson. 1791, 348, T (Rel. KIT . 6, 112), Bf (SIGM . 48), Kh (SzHW), Kékkút ( KIT . Bar.); — var. albocinereum RUPR . Fl. Petrop. 1845, 642; minorieeps NP. 486 Bg mezein; —- var. erianthodium BORB . Vasvárm. növ. 200, Fd régi állomása meg a falu között. -— 642. H. einereum TAUSCH , Flora 1819, 463, Ergänz.-Bl. I. 1828, 60, NP. 508; — var. Balatonense BORB . TTK. 1894, 499, capitulis maioribus, cum floribus usque 16 mm. longis, inflorescentiaque pseudodichotoma, non ad H. seiigerum TAUSCH , sed ad H. cinereum pertinet; differt tarnen stolonibus nullis, capitulis eglandulosis longe (5 mm.) villosis, squamis parum latiusculis, caule sparse setuloso, foliis dense setosis, a var. Thayensi NP. 508 praeterea squamis non albicantibus, imo canescenti-nigrescentibus, longius villosis. Longisetum, praecox, caulis repetito-bifurcus, usque multiflorus, apice racemosus vel corymbosus, capitulis laxis. Reliqua cum descriptione in NP. citata convenire videtur, Sf, Jutás füves friss földjén néhány szál, de Bf kopár hegyén elég bőven (H. leucoceph. X erianthodium ?). — H. saxatile JACQ . Obs. II. 1767, 30 Kh hegyein (ÁRVAY, in KIT. itin. Baranya, NEILR. Aufz. 140); nehéz kérdés, nőtt-e itt az utóbbi században; magasabb vidéken terem; hiába kerestem. Talán lekopaszodott H. Castriferreil — 643. //. Wiesbauriauum UECHT R . in BAENITZH Herb. Europ. Prosp. 1879, 5, Deutsche Botan. Monatschr. 1884, 102, "a Bd nyilt füves lejtőin (BORB. TTK. 1894, 47), Koloska sziklás h. A határában, SzK mellett az Apácza-fara köves helyein. — Ab H. Danubiali mox sequente differt caule scapiformi, aphyllo, vei monophyllo, foliis minoribus angustioribusque magis incisis, setis rigidioribus, capitulis minoribus, canescenti-floccosis, squamis angustioribus, a H. Heuffelii GRIS. Comm. 1852, 56, praeterea capitulis glandulosis; — var, ß Pillicianum BORB . ined., foliis breviter petiolatis, ovatis vei late ellipticis, dentatis, dense atque rigide setosis, anthodii foliolis latioribus H. Danubialis, a quo caule scapiformi aphyllo vei monophyllo, setis multo rigidioribus etc. diversum. VB, SzK sziklás h. — 644. H. Danubiale BORB. TTK. 1877, 436, 1879, 322, Bpest. növ. 97, A-Koloska és SzK sziklás h. — 645. H. bifidum KIT . in HORN . Hort. Hafn. II. 1815, 761, Gys völgyeiben; — var. phaneradenium BORB. ined. glandulis pedunculorum atque capituli non multis, flocco emargentibus. Gys hegyein és völgyeiben. — 646. H. sihaticum L. 803, pro var. H. murorum: sűrűbb erdőben Kh (H. murorum SzHW), Bd, VB; — var. micran1 A Ft. Budense BORB. TTK. 1876, 36, régibbkeletü, kétségtelen fajvegyülék, azért IF. Budense NP. ellenében nevet nem cserélhet, ellenben az utóbbi valószínűleg a H. Svevorum-xok esik össze. 23*
