Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A növénytermék. 281 kísérője: a nemes gyümölcs (arácsi spanyol meggy, 1 bakonyaljai őszi baraczk), 2 vagy a mi a mindennapi szükségletre a szőllőben is termeszthető, a zöldségféle, ázalék stb. A népnek ez a tisztább munkája s az úri birtokossal való gyakoribb érintkezése nagyobb intelligentiát biztosított, a mezei füvet is jobban ismeri és megnevezi. A szőllő Keszthelytől Keneséig az egész bakonyi oldalon virúlt, s pedig csaknem a nedves parttól kezdve (Révfülöptől Gyenesig), majd a munkált vagy legeltetett mező után (153. old.). Vörösmái szőlleje Füred és Tihany között a parti rét közt termett. A szőllőtermelésnek is megjött a veszte, a szőllőtetű (Phylloxera); oda van a bakonyi lejtőknek áldást árasztó zöld koronája, csak Dörgicse körül, az Ábrahámhegyen, a Badacsony és Keszthely környékén nagy küzdelem árán maradt fenn. A kipusztult szőllő helye vagy parlagon hever, vagy tengeri, burgonya, sovány gabona stb nő a helyén, a mely az egykori áldást koránt sem pótolja. A kipusztult szőllő nyomán nem a szőllőültetést megelőző eredeti magyarföldi vegetatió sarjadzik, hanem a romladéknak, a gazos helynek, a szántott vagy másképen megmunkált földnek szabálytalanúl keveredő fű- és kóró-vegyüléke, a melynek a magvát a természeti erő ide hozta. A zalai nép ma azonban minden erejével azon van, hogy elpusztult szőllejét megújíthassa. Talán nem sokára ismét díszlik mindenütt a szőllő. A bakonyi parton erdőgazdaság, kisebb téren kaszáló rét is van. 2. A keleti parton a veszprémi mezőföld népe alföldi gazdaságot folytat s aczélos búzát \ termel. Rétje kissé szikes (Silene multiflora). 3. A somogyi dombvidék és berek népe pásztorkodó (lásd a legelőt, 279. old.). 4. A tó nyugati végén gondos és szép gazdaság van, a nép a földjét nyugati népek módjára műveli. A nagy birtok mind mintagazdaság, s a határt, utat magas jegenye nyárfák sora kiséri. 5. A Balaton igazi embere a tihanyi halász. A keleti (veszprémvármegyei), déli, valamint a délnyugati parton (Somogy) szép a mezőgazdaság, s erre a hazában termelt termék (gabonafélék) nagyobb részét látni. Muhart (59. ábra) és kölest is vetnek, de a kender és lentermelés elég kevés. A fehér mályvát lásd 147. old. A somogyi homoktur59. ábra. A muhar : A, Setaria Germanica (M ILL.), B a S. pachystachya BORB (S. Italica AUT., non L.) faja (Panicum glomeratum (?) MOENCH, Meth. 1794,207). 1 FÉNYES E.: Magyarország leírása, II. 82. old. — 2 U i. 72. old.
