Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
282 4 növénytermék. záson már szép szőllő virúl. Zöldséges kert mindenütt van, Kenesén a Balatonnak nem rég leapadt partján, Tapolczán a lápos rét szélén és belsőbb helyein is. A paszuly vagy bab neve itt borsó, a borsóé czukorborsó. Itt-ott a szeges borsót (Lathyms sativus), a Badacsony szőllei közt (Eábdi) a kávéborsót (Lupinus angustifolius) is ültetik, az utóbbi kávépótlék. A Balatonmellék termékeit a következő nevek alá foglalhatjuk össze: 1. A gabonaféléknek valamennyi neme, köles főkép a zalamenti árterületen, kukoricza. A vörösberényi határban a csodarozsot (Triticum Polonicum) is vetik. A czit'ok többnyire csak a föld szegélye. A tihanyi révnél a czukros czirok ( Sorghum saccharatum) közt a Sorghum Usorum 1 is nő. 2. Vetemény: a) ázalék; b) zöldségfű, pl. a Melilotus coerideus komlónak; c) gyökér; d) szár (spárga, kalaráb); e) gumó, pl. a karórépa (Brassica napus) vagy töves repcze, a kerek répa (Brassica rapa) s fajtája a fehér répa vagy tarlórépa Brassica rapifera, mind a kettő leginkább kukoricza között, mint köztermék; f) hagyma, sokat termeszt a keszthelyi bolgár kertész; g) levéltermék: saláta, káposzta (a berekben is), uri paréj (Atriplex hortense), dohány (ritka); h) gyümölcs: a dinnye nem mezei termék, görög dinnyét Keszthelyen még kertben sem termelnek. A tojáscsucsorkát (Solanum melongenum L.) Keszthelyen a bolgár kertész termeszti (LOVASSY) ; i) magtermék: a mák (de csak szegély a szántóföld körül), őszi repcze (Brassica napus oleifera biennis), a tatárka. 3. Fonószövő növény (kender, len). A lent FÉNYES E. (i. h. 82. old.) szerint egy évben, ugyanabban a földben kétszer is vetik. Keszthelyen egyiket se. 4. Olajtermék: napraforgó a düllő szélén, inyoricza Vindornyalak körül (sárga repcze = Camelina sativa). 5. Festékfű (a Rubia, sáfrány, vad sáfrány, Isatis tinctoria, alkörmös, Reseda luteola). Vad festékfű a Genista tinctoria, Cerinthe minor, Asperula tinctoria, Anthelms tinctoria, Onosma arenarium, 0. setosum (szép alkannafesték), a népies elnevezés szerint a Tamus (pirító gyökér) is. 6. Orvossógfíí: fehér mályva, hársfavirág, ezerjófű, földi tök, hunyor, zászpa. 7. Fűszer: a zsálya, izsóp, borsika, levendula, majorána, koriandrom, a Borrago. 8. A takarmányfű nagyon sokféle: (luczerna, lóhere, muhar, bükköny (Vicia sativa) zabbal; varjúborsót |baltaczím' 2] csak a gazdasági iskola termeszt. A centrum, a honnan különösebb és nemesebb termék termesztése kiindul, a keszthelyi gazdasági iskola. Itt próbálták meg a Rubia festékfű termesztését, 3 de ma már nem is beszélnek róla. Hihetőleg innen való az a néhány tő, mely a vidéken elvadult (Szigliget). Ujabb kísérlet a dalmát Pyretlirum einer ariaefolium TREV. A virágfészke, porrá aprítva, bogárirtó por, de a füvét a jószág alá aljazott szalma közé is keverik. A dalmát meg a velenczei nép a szúnyogot már régen füstöli vele. 4 A Pyrethum einer a ma efoliu m - n ak néhány töve a tanintézet szőllejében s három ágy a kisérleti téren (7—8 éve) van, a hol évről-évre 1—2 liternyi magvat termel. 1 Afrikai népről megnevezve. s Ezzel a szóval DiószEGi-ék ajándékozták meg a magyar nyelvet (baltaezímer). A magyar nép azonban sehogy sem akar ráismerni mint magyar elemekből való helyes szóalakulásra, mert ajkáról gyakran baldáci, baldácin, baldacin stb. torzúlt hangoztatását hallottam. Helyes népies neve a varjúborsó (Onobrychis, 250. old.), sőt a szamáröröm v. szamárhere neve is terjed. 3 VIOLA KÁLMÁN: A festő buzér. M. Orvosok és Term.-vizsg. Münk. XVII. 1874. 269. 4 VISIANÍ: Flora Dalmatica II. 88. old.
