Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
250 A bennszülött és keleti füvek jelleme. \ Anthylüs polyphylla (A. vulncraria, A. affinis), » leiotricha (A. alpestris), Medicago erecta (M. prostrata, a kopasz alaki, M. elongata (M. longiseta), M. brachyodon, Astragalus asper (A. galegiformis), » Austriacus (A. sulcatus), Onobrychis arenaria (O. viciaefolia), * Vicia Pannonica (V. striata), » sordida, V. Biebersteinii (V. grandiflora), Orobus pallescens (O. canescens), v Trifolium Pannonicum (Tr. Armenium). A bennszülött és keleti füvek jelleme. A növényzet szövetkezése valamint a szervezete a termőhely fizikai sajátságának, kivált az éghajlatnak igaz visszatükrözője, azért a növényzet társulásából és szervezetéből a fizikai körülmények hatására, sőt helyenként a múltra is következtethetünk Viszont bizonyos ismeretlen helyen tudhatjuk, minő lehet a növény, vagy a növény szervezetéből következtethetünk a helyre vagy a hazára, a honnan valamely növény való. Ezért bizonyos növényt klímajelzőnek méltán nevezhetünk. A pusztasági füvet morfologiai sajátságára és szervezetére nézve a bennszülöttekkel (203. stb. old.) össze kell foglalni, mert ezek is inkább ke leividékiek. A magyar puszták növényzeti jelleme, 1 a mely a szervezeten is fölismertszik, az erdőtlenség, Erica és télizöld növények hiánya s a vegetatió törpesége. Eredetileg apró cserjés vegetatió borította. A kurta pázsitgyep fölött magas-szárú pázsitok emelkednek, száratlan vagy virágszálas, egyszer gyümölcsöző, hagymás, gumós vagy tőkés, kövér, szétmászó (királydinnye), vagy gyapjúba s szőrtakaróba öltözött, vagy tövisekkel fegyverkezett növényei vannak. A legkiválóbb sajátság, a miről a homokpuszták növénye felismerhető, a karcsú merev termet, bizonyos szikárság vagy levefogyottság (fátyolvirág, törpe rózsa, sok szikár pázsitfű: Festuca vaginata, Melica altissima, árvalányhaj), a hamvasság és deresség, a keskeny, egyenes merev levél vagy ilyen levélsallang, az apró virág, s a levefogyottság végre a szalmavirággal testesül (Gnaphalium arenarium, Xeranthemum annuum), t. i. a szirma vagy a virágot takaró hegyelevél (ezüstaszott) hervadatlan száraz, tehát a nyári forrósággal jól küzd. Termetre nézve a keleti vezérnövényeknek feltűnő összege alacsony, egész törpe s pedig nemcsak kiváltképen a rózsa- és vitorlásvirágú cserjék, hanem fűneműek is: % Polycnemum Heuffelii, Euphorbia Sturii, Iris arenaria, I. pumila, Linum dolomiticum, Galium Austriacum, Polygala, Leontodon incanus, Festuca pallens, Poa Badensis, sőt az alacsony fű a ^ másvidéki közt is elegendő: Muscari, Alsine, Sternbergia, Ononis subocculta, Vicia lathyroides, ^ ^ Geranium lucidum, Alyssum montanum, Hutchinsia, Globularia, törpeszárú ibolya, Helianthemum canum, Trigonella, Medicago minima, s leginkább tavaszkor virít. Nevezetes alakzata a pusztának az ördögszekér, melynek elég tagja a Balatonhoz is eljutott, mint maga az ördögszekér, ördögmotolla vagy ördögkeringő (Erynv V gium campestre), Rapistrum perenne, Gypsophila paniculata, Vaccaria grandiflora, ' x Salsola kall, Marrubium peregrimim, Onosma setosum, Centaurea solstitialis, a tatárrepcze, s tövön szakadva a mezőn barangol, azért a nép nyelvén: barlangé fű, bar\ langkóró vagy hentericskóró (Salsola kali), barlanglapu (Salvia Aethiopis). Magasabb keleti kóró van a keresztesek közül, leginkább a keleti oldalon (Sisymbrium iunceum, Brassica nova, Bunias orientális, másutt az ernyősek (Bupleu. rum badium, Seseli glaucum, Heracleum Sibiricum), mályvafélék (Lavatera, Althaea biennis), pázsitfélék (pázsitkóró, Melica altissima, Calamagrostis epigeios), fészkesek 1 Természettud. Közlöny, 1896. 337. old.
