Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

203 A fíalatonmellék flórájának tudományos bontogatása. Vezérnövénynek általában az olyat nevezzük, a mely bennünket növénygeo­grafiai kutatásunkban meglehetős biztosan vezérel, mint a geologust a vezérkövület a földréteg relativ korának fölismerésében. A vezérnövény lehet ásatag s a földréteg korát és minőségét jelzi, de lehet élő is, mint őskori maradék, az Aethionema, a Balatonmellék őshegyeinek mészrétegén, az Asplenium Forsteri a szerpentin szik­lán, a forgácsbirka Siófok homokturzásán megfészkelődve. De vezérnövény leheti bármely kiváló jellemző vagy jellemére nézve kimagasló növény is, különböző helyen, körülmény közt, mint karakternövény, sőt egyszerű, másképen fel nem tünő növény is, a mely pl. az ember nyomát követi és haladását jelöli, mint a Lepidium graminifolium Túl-a-Dunán a római kolonia útját, a Digitalis lanata, % Soria Syriaca a török, az Elymus crinitus var. microstachys, Artemisia annua a szerb nép nyomát. Vezérnövény az is, a mely az embernek valamit mintegy elárul, akár a földréteg korára, minőségére, mai állapotára, akár a növény múltjára, a honnanvalóságára, korára stb., akár a táj jellemének fölismerésére. A vezérnövény tehát a tudományban mintegy emlékoszlop emelkedik, s határozott irányban vezet. Kitűzött czélunknak megfelelően elemezni fogjuk tehát a Balaton mellékének > flóráját. A növényzetnek mai tarkasága és vegyüléke itt is geologiai és történelmi időbeli. Ha vizsgálatunkat legalább az egész Túl-a-Dunánra kiterjeszthetnék, na­gyobb és világosabb lenne az eredmény. De csak a Balaton partmellékére ter­jesztve is ki elemzésünket, e vidék, sőt részben a magyar haza flórájának meg­alakulásáról is kielégítő képet nyújthatunk. A Balatonmellék mai flórájának alkotó részei: 1. ősrégi, egész a Il-od kor­beli sziklákat benépesítő, tehát a geologiai időszakokkal is kapcsolatban levő nö­vények a bakonyi part erdeinek nagyobb részével együtt. Van köztük bennszülött (endemicus), kiváló magyarföldi (keleti) és mediterrán-eredetű faj, bizonyos havas­aljai vonás (planta subalpina), sőt trópusi ereklye is. A Balatonmellék mai növény­zetének szép száma, a geológiai romon és emléken, ősibb vegetatiónak a maradéka. 2. A fölmívelést és szőllőtermelést követő, a 3., 4-ed és mai korbeli termő­rétegen fészkelődő növények, melyek a kultúra övében geográfiái jellem nélkül vegyelednek, csak különösebb, bántatlan termőhelyen: a homokon, a nedves parton, a nádasban, az ingoványréten vagy a vízben van kifejezett jelleme. 3. Nem régi ide költözés, mint meghonosodott növény. A Balatonmellékre természeti erő, állat vagy az ember révén ma is jut fű. A működő erő ma ismét oda is viszi, a hol már ő vagy ősfaja egyszer kipusztult. További fejtegetésünk lehetőleg az itt említett jellemű növények sorát követi. XXXVIII. FEJEZET. A BALATON MELLÉK SAJÁT (BENNSZÜLÖTT) NÖVÉNYEI. A mely növény valamely hegységnek, országnak, vidéknek vagy más hely­nek a sajátja s ezen kívül másutt nem terem, bennszülöttnek (planta endemia), speciálisán hazánkban magyarjdidinek (hazai, honi, nemzeti) nevezzük. Hogy erede­tileg valósággal ott szülemlett volna meg, nem állítjuk, de más helyről ismeretlen lévén, odavalónak, voltaképen a régi eltűnt vegetatióból gyakran szűkebb téren visszamaradt ősereklyének kell tekintenünk. A bennszülött növény megállapítása

Next

/
Thumbnails
Contents