Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

204 A Balatonmellék saját (bennszülött) növényei. a földrajzi elterjedés szűkebb vagy tágabb ismeretétől is függ. Ismeretlen hegység felkutatása más hegység növényeinek endemismusát gyakran megszüntette, pl. a Balkán havasaié a hazai Kárpátokét.

1 Kisebb földrajzi terület növényendemismusát kutatni és megalapítani nem kis nehézséggel jár. Az alvidéken, a minő Túl-a-Dunának legnagyobb része, a növény mindenfelől és mindenüvé össze-vissza hurczolódik, a jószág az erdőbe, a hegy és völgy rejtekeibe is elviszi, a földművelés pedig a ritkaságot vagy ősemléket kiirtja. Az alvidék növényzete nem maradhat olyan természetszerűen zárva, mint a hogy a magasabb régió éghajlata, továbbá a bükk meg a jegenye fenyőerdője a a havastető növényzetét körülzárja, s a kultúra is alig bolygatja. Ott fenn a növény élete is külön föltételekhez van kötve, úgy hogy a havasi fű magva vagy a sarja az alvidékre lesodortatván vagy lehurczoltatván, itt boldogulni nem tud. Hazánk azért is eltérő pl. a bajor síkságtól, hogy rajta, mint emitt, a havasról lesodort fű nem virít. A havason mindig nagyobbszámú jellemző vagy épen endemikus növény maradhat, mint az emberi közlekedésnek gyakori útjában, a síkságon vagy a dombos vidéken. Az alacsony vidékről a növény messzebb fekvő alacsonyabb helyre is elhurczoltatva, előbbi rendes életkellékéhez könnyen hozzájuthat, ezért sokfelé jobban elszaporodhatik, s az alvidék különböző helyén a növényzet gyakran ugyanaz. Az alacsonyabb vidéken vagy kisebb terület rejtekhelyén a ritka növény fennmaradhatott ugyan, de a fennmaradása nincs biztosítva. Rejtekhelye bántatlan nem maradhat, általában az alvidéken a növénynek életkelléke és termőhelye nem oly sokféle és változatos, azért a ritka vagy endemikus növény száma korántsem akkora, mint a jobban tagozódott magasabb vidéken. A ritka fű bizonyos helyen különös és ritka életkörülmény között maradt lenn, épen ezért a tó nyilt partján a rejtekhelyet kedvelő kényesebb fű csak ritkaság (

Veronica Velenovskyi), vagy az idejutása különös véletlenség, nem terjed tovább, mint pl. az Allium atropurpureum Füred-fürdő egyik dombjának szük helyén. De az állandóbb tanyát kedvelő, ritkább fű ide se jut vagy az ubiquisták, a gyakori telepedők szövetkezete túlnyomóságával elfojtja, a friss talajon vagy a munkált föld övében boldogulni nem engedi. Hisz a növény megritkulásának rendesen története van. Megváltozott részére a viszony, életrevalóságából veszített, mint régebbkori növénynek a szervezete a mai viszonyoknak kevésbbé megfelelő, ezért szapora nem lehet, nem bir a mai viszonyokkal és társaival küzdeni, akárhol, úton-útfélen, házkörül meg nem nő, rendesen csak messze, rejtekhelyen bir elhatalmasodni.

1 Már pedig a Balaton mellékén, mint aránylag kis és többnyire munkált földön, majd minden hely könnyen hozzáférhető és épen a rejtekhelye ritka vagy kevés, a hol a ritka fű bántatlanúl tenyészhetnék és sokáig fennmaradhatna. A nem gyakori fű a Balaton körűi csak elszórva jelentkezik, mint a Scirpus pauciflorus, Helichrysum arenarium, Hieracium echioides Fonyód kitérőjénél, a Vulpia myuros Siófok fás helyén, a Cicuta, Hippuris Keszthelyen stb. Egy érkező növénynek eleinte való ritkasága természetesen nem szoros értelembe veendő (Matricaria discoidea Pesten, az Angyalmezőn 1899), mert azután néhány esztendőre egészen elszaporodhatik. Azután az endemismus fogalma is változhatik a nagyobb és kisebb terület szerint. Nagy terület endemikus növénye szorosan elválhatik más vidékétől, míg a 1 Természetrajzi füzetek, 1893. 40—41. old. 2 A havasi fű inkább azért látszik ritkának, mert ritkán juthatunk hozzá.