Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
178 A Balatonmellék növényősei. flórájában, az előbbi trópusi eltünedezésén kívül tetemesebb délre vonulás történj akkor előbbi fejtegetésünk, mint újra visszavonulás fölfelé, kivált a ma is folytatódó keleti bevándorlásra nézve, érvényét nem vesztette el. A visszavonulás tulajdonképen szintén csak vándorlás vagy visszavándorlás a természetnek örökös változásában. XXXII. FEJEZET. A BALATONMELLÉK NÖVÉNYŐSEI PALAEONTOLOGIA NÉLKÜL. Az élő növényeket közönségesen nagyrészt egykorúaknak gondoljuk, vagy köztök a korbeli különbséget nem nagyon kutatjuk. Legfeljebb az ásatag növénymaradványnak a korát ismerjük, vagy a növénysystemának alacsonyabb vagy felsőbb foka jelöl régibb vagy fiatalabb kort. A növénypalaeontologiát, különösen a növények és bélyegei korára és keletkezése körülményeire vonatkozó részt, a systematikában nem értékesítik annyira, a mennyire vele a részletes morfologiát, talán a fajkeletkezést is, megvilágosítani lehetne. A ma élő sokféle növény pedig, mely valamely helyet különféle szinével tarkít, még magok a kétszíkűeKsem egykorbeliek, sőt bizonyos családok a geologiai korral pontosan összeegyeztethetők. Páfrányról, tiszafáról, nádról, tölgyről stb. bizonyos, hogy más-más időbeli. Lehet mondani, hogy minden nagyobb állat- és növénycsoport egy-egy, hogy úgy mondjam, geologiai kornak a kifejezője vagy szüleménye s az egész növényország ilyen régibb és fiatalabb kor növényeinek maradéka és keveredése. A növényzetnek az egész földről való összesereglése ma oly nagy, hogy eredete és kora szerint szétválogatni nem könnyű feladat. A balatonmelléki növényrégiségek megkülönböztetésekor 1. a növényország rendszere, 2. a növénysereglet, 3. a vidék őskori sziklája vezérel bennünket. 1. A természetes rendszer szerint a tökéletlenből fokozatosan tökéletesedő s a systemában feljebb haladó növényeknek egymásután való következése megfelel annak a sorozatnak, a melyben az ásatag növénymaradvány kor szerint a földből előbukkan. Az őspáfrányok pl. régibb földrétegből valók, mint a fiatalabbnak tartott s a systemában föntebbre helyezett egyszikűek. A növényeknek rendszerbeli összeállítása a növényország kifejlődésének és szétágazásának családfáját állítja elénk s minden alacsonyabb fok régibb korszaknak felel meg, a mint az ősnövények tudománya (phytopalaeontologia) bizonyítja. Erről enumeratiónk tájékoztat. 2. Becses vezérszál a növénynek eredeti termőhelyén vizsgálata, kivált valamely állandó és régi helyen való összesereglése és törvényszerű szövetkezése. Növénysereglet (consociatio sive frequentia plantaruni) alatt ugyanannak vagy közel rokon fajnak sereges együttnövését értem, valamely természetszerű termőhelyen. Az ilyen sereglet egyrészt a vidék tájképének megszabásához is hozzájárul, másrészt a növényvilág élettörténetéből is bizonyos jelenségnek beszéltető emléke. Éppen az alsóbbrangú, tehát ősibb növények vagy növénycsoportok termőhelyöket milliónyi számmal borítják el és máskorú növényt magok közt fölvergődni nehezen engednek, Ez, mint régi állandó kapcsolat, kalauzol kutatásunk közben. 1 1 A növénygeografia vízi növényszövetkezeteit ISTVÁNFFI, az I. szakasz 11. stb. old. W ARMING (Lehrbuch der ökologischen Pflanzengeografie 128—173. old.) munkájából közölte. Mi ezért oda utalva, csak a hazai növényseregletekböl említünk példákat.
