Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A Balatonmellék flórájának őskora. 177 tegnek. Hihetőleg a Dinara hegylánczainak határozottabb fölbukkanása a pannóniai és mediterrán tenger között a folytonosságot megszakította, s ekkor a Juli-havasokon, a Karszton, Kapellán, Kalnikon, valamint az Ősbakony déli lejtőin föl egészen Budapestig az illyr, illetőleg mediterrán növényzet virult, ekkor tehát a Balkán félsziget nyugati szélének flórája (illyr és mediterrán flóra) tetemesebben terjedt, mint ma, északkelet felé. Később jobban délre húzódott. A geológus szava szerint hazánkból kelet felé a Szarmata-tengerhez csak azután nyilt meg a közlekedés.

1 Általában a mediterrán növényeket tápláló szikla a Balaton mellékén geologiailag ősibb és magasabbra emelkedik, mint a szarmata és pontusmelléki földréteg. A mint a közlekedés délkelet felé megnyilt, alvidékünk jobban feltöltődött, róla a tengervíz elvonúlt, s már a Bakony hegysége is tetemesen lealacsonyodott, erdősége az egykor nagyobb sziklákat szétaprózta; a növényzet ebből az új irányból is kezdett hazánkba seregleni. Ez a keleti v. balkáni flóra a Ba'atonmellék alsóbb régiójába és völgyeibe fészkelődött meg, a mely ma erdőtlenül füvesedik.

1 A keleti növényeknek, legalább nagyobb seregüknek tehát később lehetett megtelepedni a Balaton mellékén, a mit már a nagyobb távolság is igazol. A haza pusztai növényzete ma is a Balaton mellékén végződik. Amennyiben ez mégis szakadozottabb, és helyenként sokkal pusztúltabb. mint pl. a főváros környékén, okát úgy látjuk, hogy a Balaton mellett e flóra nyugati határának vége szakad és itt, más flóravidék kezdetén, a keveredés folytán a határa mindinkább elmosódik. Nyomós ok az is, hogy a Balatonmellék flóráját a történelem idejében a kolónia és kultúra már jelentékenyen átalakította, ezért eredetiségéből sokat veszített. Kelet pusztai flórájának a határa tehát tulajdonképen a Balaton mellékéről még vissza nem vonúlt, hanem gyepszőnyegének virágai közül a keletiebbek (.

Astragalus dasyanthus, A. novus, Amygdalus nana, Cytisus albus, Waldsteinia geoides, Centaurea atropurpurea, Achillea coarctata, Dianthus diutinus, Alyssum tortuosum, Ferula Sadleriana, Cirsium furiens, stb.) elmaradtak, nyugotiabbak és illyr polgárok szövődtek belé (*

Genista Germanica, G. nerv ata, Aethionema saxatile, Scilla autumnalis stb.). A pusztai flóra ma is élné világát hazánk területén, ha az ásó, kapa és eke nem fogyasztaná. Ez a vegetatio hazánkban a legújabb. A Balaton melléken való megszaggatottságát, illetőleg fogyatékosságát mintegy elején levő ide nyomulásnak nem tekinthetjük, hanem hazánknak szárazabbodása nyomán pusztuló félben van, s a kultúra a történelem idejében sokat rontott rajta. A havasokból, a mediterrán vidékről, valamint a keletről való befüvesedést érintő magyarázatunkra megjegyezzük, hogy ez a mások szokott magyarázatával összhangzó, de a kezdet, a növényzetnek honnan való kiindulása és szetterjedésének ismerete nélkül positiv bizonyosnak nem mondható. Ha az eleinte Európát borító egyenletesebb és tropikus flóra visszavonulására támaszkodunk, a midőn a hegység más-más levegőregiójában más-más vegetatio, az alsóban pedig egyenletes flóra volt délkelet felé; ekkor — ha nem volt tetemes közbeszakadás — természetes, hogy az ellenkező-irányú visszavonulást kell a Balaton mellékétől is föltételeznünk a mediterrán és balkáni flóra felé. Ha azonban a jégkorszak alatt Európa 1 INKEY BÉLA: Magyarország földtani alakulása és talajképződése (Budapest, 1896., különnyomás 7. old.), Magyarország földmívelése, kiadja a földmívelésügyi m. k. minister. 1896., 3—22. old 2 A természetvizsgáló jól tudja, hogy itt a számítás és vélemény eltérő lehet, mert vidékünk geológiai múltjáról ősnövényekkel díszített hiteles naptár nincs a kezünkben. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész. 2. szakasz. 12