Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
176 4L Balatonmellék flórájának őskora. Ezekután a régibbkorbeli flóraelemek fönnmaradása is arról tanúskodik, hogy a Balaton mellékén ha volt is a jégkornak kisebb vagy tetemesebb hatása, az a régibbkorú növényzetet teljesen nemcsak hogy el nem pusztította, hanem annak a növényzetnek őskorbeli karaktere is meglehetősen megmaradt. Szívesen megengedem, hogy e téren a tapogatódzásnál sokkal előbbre nem vagyunk, mert nincs meg a kellő anyag és bizonyíték, a mely bennünket ezen a téren, általában a múltban biztosan kalauzolna. Könnyen ellenvethetni tehát, hogy a 2-odkori sziklákon most élő s vele közel egykorúnak jelölt vegetatió nem olyan régi. De ekkor kérdezhetem : honnan került ez a jellemző vegetatió a másodkori sziklákra, a melyen kívül ma másutt sehol sem terem ? A hogy fentebb mondottam, a geológiai, geográfiái, és a florisztikai tényekkel megegyezőbb, az a KERNER-nek és PAX-nak 1 nem e tájra szóló elmélkedéseinél valóbbszinü és kézzel foghatóbb. Az a kérdés merül fel ezután, vájjon a keleti és mediterran polgárok megtelepedése a Balaton fölött egykorú-e vagy nem ? A mennyiben a természet erői a npvények elterjesztésében folyton működtek és működnek ma is ; az első növény kész levén, utódját a magva vagy csírája képében a szél vagy más hamar elszórta s a szaporodását és tovább terjedését előmozdította, vagyis a növény földrajzi elterjedése megkezdődött. A természet erői, a szél, madár és sok más ismeretes, vagy ismeretlen szállító közel egy időben is hozhatott növénycsírát keletről, délről, valamint a Balkán mind két oldalának eltérő növényzetéből is a Balaton mellé ; de ebből a történetes keveredésből, a déli flórán belül külön flóra, mely jellemét korszakokon át megőrizte, alig alakulhatott, csak lassacskán tarkította az ősvidék növényzetét. Hogy a mediterrán és balkáni (magyarföldi) flóra egyidőbeli-e, vagy melyik előzte meg, illetőleg követte a másikat, azért is bajos megmondani, mert a 172. old. kifejtettük, hogy a kettő között szoros különbség nincs, a mai keskeny mediterrán flóra inkább a balkáni vagy pontusmelléki flóraterületnek nyugati és alacsony partszegélye. Mediterrán növény alatt tehát itt kivált olyant értek, a mely pl. a magyar, horvát és dalmát tengerparton és part közelében terem, a honnan hozzánk könynyebben eljuthatott, de a honnan megvan a lassú átmenetel nem csak a hegység magassága, hanem a Balkán félsziget belseje felé is. A hazai flóra mai állapotából és természetes határaiból, valamint hazánk földtani alakulásaiból következtetve, a Balaton mellékén az alpesi meg a mediterrán flóra a diluviumot jóval megelőzte és csák ennek a flórájának tetemesen megfogyatkozása után terjedt tovább itt (a 3-adkor vége felé) Kelet pusztai vegetatiója. 2 A Kárpátok öblének a vize előbb függött össze Dél-Európa Földköztengerével, előbb volt alkalom onnan a növényeknek hazánkbeli beköltözésére, a mediterrán földréteg hazánkban előbb képződött, mint a szarmata földüledék. A mediterrán flórát azonban nem a mediterránkorúnak nevezett földrétegen képzelem, mert ez a Balaton partmellékén nincs is, hanem az eredeti másodkori hegységen, a melyről később a vízből fölmerült pontusi földrétegre is átszármazhatott. Amit tehát a növényföldrajzban mediterrán növénynek nevezünk, az a mediterránkorú földréteggel nem kapcsolatos, a mediterrán növény nem szoros követője vagy szülöttje a mediterránkorú földré1 P AX NÁNDOR: Die Vegetation der Erde, 1898, 241—47. old. 2 P AX i. helyének 246. old. szerint hazánknak délkeleti szélére a mediterrán typusok valószínűleg a postglacialis időben telepedtek meg. Ez a vélemény 1. valószínű, 2. nem szorosan a mi vidékünkre vonatkozik.
