Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
156 A Balaton vizének hatása a szárazparti növényekre. a növényzet felfelé tüstént megváltozik, s a nedves és száraz part növényzete között pontos határt vonni éppen nem lenne nehéz. A hegy, só't a parti homok vegetatiója tehát a víz hatásától függetlenül fejlődik, akár lenne alatta a Balaton, akár nem; tavaszkor körülbelül akkor ébred, őszkor akkor szunnyad el, a mikor pl. Budapesté, pedig itt nagy tóvíz nincsen. A balatonparti hegyek növényzete fejlődésében, továbbá ugyanazok a fenologiai fázisok ismétlődnek, a melyek Budapestében. Július közepe táján, vagy második felében a fűnemű növények javarésze egyformán elszárad mind a két táj erdőtlen lejtőin s kivált északkelet felé. Augusztus végén és szeptember elején mind a két helyen új vegetatio éled, mely a nyár kórói, sárgálló és pirosló füvei vagy szürkés avarja között ősz végéig eltengődik. Az éghajlati viszonyok nagyjában szintén megfelelnek a vegetatio ilyen fejlődésének. Ha a Balatonnál a tél valamivel hamarább, a tavasz pedig később köszönt be s a flóra fogyottabb, mint Budapesten, ennek nem éppen a Balaton vize az okozója, hanem sok más fizikai faktor (talaj és éghajlat) összeműködése, kivált pedig a nem messze levő stájer havasok hatása. A Balaton vizének napi hatására dr. SÁRINGER azt a következtetést vonta, hogy délután 2 órakor a Balaton vize egész esztendőn keresztül valamivel csökkenti a hőmérsék fokát, este 9 órakor pedig emeli; reggel 7 órakor januárban és februárban kevéssé emeli, máskor pedig pedig csökkenti a hőmérsékletet. 1 HEGYFOKY KABOS ítélete szerint 2 ez a hatás az ismert vizsgálatokból még ki nem deríthető. De még ha ez a nem nagy hatás valóság lenne is, leginkább a közel partmellékre vonatkozik, a hol az észlelés történt, nem a hegyre, a hol a hőfok lassanként kevesbedik. Továbbá a kitüntetett hatás sem akkora nagy, hogy a hegyvidék növényzetén fölismerhető lenne. A száraz hegylejtők és tetők időnként való lehűléséhez és megázásához néha-néha a Balaton vize is hozzájárul, de az egész inkább a vidék egyéb klimatológiai faktorainak tulajdonítandó, a növényzetre nézve a Balaton vizétől eredő általános és rendesen ismétlődő hatásnak nem tekinthetjük. A hegyi növény szervezkedése tehát nem függ össze a Balaton vizével, hanem az említett nagyobb természetes vidék fizikai körülményeihez alkalmazkodik, részint pedig másutt keletkezett szervezetének ez a vidék is megfelelő. Ha tehát egy növény a Balatonnál pl. jellemzően nagyon sertés, mint pl. az Onosma vagy az Anchusa Italica, vagy nagyvirágú (mályva), keskenylevelű, mint az alföldi fű stb., ezt nem a Balaton vize és melléke hozta létre, hanem az idevaló vagy ide lassankint összesereglett füveknek öröklött és magával hozott sajátsága és bélyege, mely-éppen a balatonmelléki viszonyokkal is harmóniái, azért az ilyen növény itt akár régebben, akár mostanában meghonosodhatott. A Balatonmellék ősibb növényeinek bélyege előbb keletkezhetett a Balaton-tó vizénél, az alakító hatást már ez is kizárja. Az ilyen bélyegeknek geográfiái nyomozása, összegyűjtése és szigorú megrostálása azonban arra a helyre reávezethetne, a honnan a megegyező-szervezetű füvek legalább bizonyos időben szétáramlottak. Csakhogy ez a hely ismét a klíma tetemes változásával a tudomány elől elmosódhatott, eredeti növényei kiköltöztek, szétszármaztak és más szervezetűekkel keveredtek az újabb helyen. 1 A Balaton környékének éghajlati viszonyai. 121. old. 2 Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz. 1899. 141. old.
