Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
/ A szárazparti növények szervezkedése. 16/ A Balaton hegyvidékén tehát nincs növény, a mely a Balaton vizének hatásától támadt volna; nincs olyan, a melynek bélyege vagy faja csak a Balatonmellék hegyein található volna, nincs szerv vagy biologiai jelenség, a mely éppen a Balaton hatása alatt keletkezettnek mondható lenne. A mit tehát SÁRINGER i. h. 7. old. mond, hogy a Balatonnak aránylag kis területe és a sekélység miatt kevés vízmennyisége nem elegendő arra, hogy a közel vidékén nagy változásokat hozzon létre, avagy hogy az a csekély változás, melyet előidéz, messze vidékre is elterjedne, botanikai szempontból még inkább érvényes. XXVIII. FEJEZET. A SZÁRAZPARTI NÖVÉNYEK SZERVEZKEDÉSE. A növény szerveinek czélszerű alkotását és alkalmazkodását valamely helyhez, vagy megfelelő működését a növény életczéljára, hasznára és a geográfiái elterjedésre vagy egyes növény életmódját és alkalmazkodását valamely helyen, botanikai felfogással gyakran ismertetik, 1 de egész természetes flóravidék tagjai szervezetének harmóniáját az uralkodó természeti állapottal, kivált ilyenfajta vidékről nem igen érintik s az alkalmazkodó bélyeget a természetes vidéken nem gyűjtögetik Mivel a vízi füvekkel (13. old.) megkíséreltük, a szárazföldiekkel folytatnunk kell. Illő tudnunk, a természetes szervezkedésből mi van itt. Munkánk azonban bő ismertetést meg nem enged, kis térre pedig nehéz a legkirívóbbakat összeválogatni. A balatonparti növények szervezetének kialakulása nem a legújabbkori. Minthogy növényeinek nagyobb része összesereglés, főbb bélyegeit többnyire magán hozta ide. Minthogy továbbá vezérnövényei az Ősmátra természetes övén másutt is többnyire ugyanazok és ugyanolyanok, következtethetjük, hogy a jellemző bélyegek nem a Balatonmellék kisebb területén, hanem nagyobbon és magasabb régióban is alakultak és módosultak, a melynek vidékünk természetes tagja volt. A Balaton mellékén, mint alacsonyan fekvő vidéken, a növényzet, nagyjából tekintve, körülbelül ugyanazon természeti hatások között él, mint Közép-Európában. Ha olykor-olykor hideg, szeles és zivataros nap se ritkaság, mégis a növényzet meglehetős rendesen és arányosan fejledezik, megélhetésének nagy nehézsége nincs, ezért a középeurópai kontinentális növényektől eltérő szervezkedésre nincs szüksége. Az emelkedettebb helyekre leginkább a fák vonulnak, sőt koronájokkal innen még magasabb légi régióba emelkednek. Meglepő, hogy a Balatonmelléken s hazánknak nem sokkal magasabb hegyein, ebben a felsőbb és ritkultabb levegőrétegben virágzó fák többnyire apró- és tökéletlen-virágúak, rendesen a szépszinű virágruházatjok, a szirom nincs A balatonmelléki fák nagyobbrészt tavaszkor virágzanak és porzanak; virágjok kiválóan a szellő útján való beporzásra alakul, hegyelevél vagy kehelyféle takaró csak kinyilás előtt védi, virágzáskor a hím meg a termő kibúvik közüle a levegőbe, hogy a szél a hímport, a szirom alkalmatlankodása nélkül, könnyen magával ragadhassa s a saját virág bibéjére ne ejthesse. A tökéletlen virág, ha nem egyenesen a Balatonmellék hegyén satnyult is el, de körülbelül ilyen állapot közt keletkezett, s a Balatonmellék fizikai viszonyainak megfelelő s az ilyen vidék jelleme. 1 A sok kisebb-nagyobb értekezésből csak HILDEBRAND-nak «Die Verbreitungsmittel der Pflanzen» (Leipzig, 1873.) czímű munkáját idézzük.
