Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A vízi fi7 életének téranyaga. 13 sütkérező levele. Az ilyen vízi fű se sok (Salvinia, békatutaj). Vagy végre a vízi fű a vízfenékhez vagy más alapzathoz erősíti magát, s a vizén át felső leveleivel meg a virágjával a levegőbe merül ki (balatoni hinár). Az ilyen vízi fű a legtöbb. E szerint van: 1. egy térbeli vízi fű (plantet unimedia sen hydrobia), a mely csak vízben él, mint a Ceratophyllum, Aldrovanda, a kryptogám Riccia fluitans, gyökértelenül, magát se a földhöz vagy sziklához nem erősíti, se a levegőbe nem merül ki; 2. kéttérbeli vízi fü (planta bimedia sen geohyárobia), a mely a víz fenekén gyökeresedik vagy taraczkol, a vízben él, de onnan természetszerű életműködésre tartósabban ki nem merül (Pilnlaria, Isoetes, Naias, Chara, Montia rivnlaris, átokhínár, Zanniche'llia, Ruppia, a káka és szittyó vízi alakja, kiváltképen meddőn); 3. vízilégi fű (planta hybra'érobia), melynek vízi gyökere vagy gyökértelen szára a fenékhez, általában sehova nem erősödik oda, a törzs teteje azonban a virágokkal a levegőbe emelkedik, mint a békatutaj, sárga hínárvirág, Hottonia, békalencse, kolokán (Salvinia, Riccia natans a kryptogamák közül). Ezeket hemiplankton-x\Vk( azaz vízben-légben lebegőknek is mondják; 4. háromtérbeli fű (planta trimedia sive geohydraérobia), a mely a víz fenekén gyökeredzik, a vízen keresztül átnőve a levegőbe emelkedik, mint a hínár, a vízi boglárka, Hippuris, Elatine, Callitriche, Mars Heap tündérrózsa, habrózsa, Victoria regia, a súlyom régi terméshéjával lehorgonyozva, a Vallisneria csak a virágjával kimerülve; 5. sárbeli fű (planta liniicola sen limnobia), mely a vizes sárban gyökeresedik, a törzs nagyobb része a levegőben fejlődik. Ilyen sok ernyős és fészkes fű, a nád, káka, gyékény. Ide sorolhatjuk a vízi fákat (kőris, fűz, nyárfa, égerfa, kányafa, kutyafa stb.) is, melyeknek magasabb törzsében keményebb szervezkedés van. A vízi növényzet szervezkedése és alkalmazkodása. A növény változékonysága, szervezkedése és alkalmazkodása a vízben is szembetűnő és tanulságos. •— Más szerve, mint a szárazföldinek, a vízi növénynek sincs, de ugyanaz a vízi életmód szerint máskép alakul és működik. A vízi virágzó fű sokkal egyszerűbb, mint a szárazföldi. A békalencse ritka virágzásán és gyümölcsözésén kívül egyszerű telep, tehát nincs száras-leveles szervezete. Más vízi fűnek nincs annyi életműszere, mint a szárazföldinek: nincs gyökere, kacskaringója, szirma (Ceratophyllum), a virágjában nincs annyi biologiai rendezkedés, mint a szárazi növényében. Bizonyos életjelensége azonban élénkebb és meglepőbb (Vallisneria, 5. ábra). A vízi gyökérzet, ha van, gyenge, az életczélja is más, csak fogódzkodik vele a földben Nem erőteljes a szár sem, hajlékony és nyúlékony; az edénynyalábja egyszerű, nem vastagodik, kemény merevszárú cserjés vagy fásszárú növény mélyebb •vizeinkben nincs. Az egyszikűek alapterve szerint a szár ágatlan, de bujább vízi fű bőven el is ágazik. A levél ágasságát, illetőleg fűzöttségét tekintve, koránt sincs 1 SCHIMPER : Pflanzengeographie auf physiologischer Grundlage, 1898. 864., 850. old. 2 A szives olvasó át fogja látni, hogy itt, biologiai tekintetben a gyökér morfologiai különbségeit nem szükséges tekintetbe vennünk.
