Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

14 A vizi növényzet szervezkedése és alkalmazkodása. az a nagy változatosság, mint a szárazföldi, kiváltképen kétszikűek között. Annak a szervezkedésnek, melylyel a napszeretó' (heliophilus) növény a magasba emelkedik (komló, kaszanyüg), vagy a melylyel a kemény talajjal, más körülménynyel, az állattal vagy növénytársával szemben életküzdelmét végzi s a termékenyítést és magérlelést biztosítja, mindennek a sok biologiai aprólékosságnak annyi sokfélesége a vízi füvön nincs, a mennyi a szárazföldi növényen ma már csaknem a végtelenségig változik. A vízben nincs annyi okozója a növénytest széttagolódzásának, mint a mennyi kellék és ok ezt a szárazföldön elősegíti. A vízi fű tehát ugyanolyan vagy hasonlóbb marad egymáshoz, a mint a vízbeli egyneműbb körülmény megszabja. Ezért a vizi fű családjainak, génuszainak és fajainak a száma sem tetemes, több családnak kevés vagy csak egy neme (genus) van, több genus fajaszakadt (monotypiciim, Hydrilla, Vallisneria, Stratiotes, Bntomns, Schcnclizeria, Elisma). Legtöbbtagú a Potamogeton, mintegy 60 faj az egész földön. A vízi fű száma a szárazföldihez képest hasonlíthatatlanul kevesebb. A vízi növény élete egész esztendőn át egyenletesebb, mint a szárazföldié; elfagyásnak, nyári kiaszásnak nincs alávetve. Nevezetes előnye továbbá bizonyos szívósság s a szaporodásnak könnyű módja. Az elszakadt vagy letépett növénytag a vízben nem olyan hamar pusztul el, mint a szárazon, hanem életműködését folytatja, iparkodik újra megnőni, s ennek a vízben valóban meg is van a lehetősége. A két hínárnak a Balatonban ez biztosít nagy győzedelmet. A leszakadt darab átszivárgással tovább táplálkozik, magának a szükséges élelmet átsajátítja, a hajó és más sokfelé széthordja s alkalmas helyen, pl. a kikötő kövei közt, meggyökeresedik. A vízi fűnek nem nagyfokú tagoltságát és egyszerű életmódját tudományos szempontból ismernünk kell. Ezt az egyszerűséget a filogenezis szempontjából még többre kell becsülnünk. Minő volt az első fanerogám vízi növényzet, nem ismerjük, de ezután már nem is fogjuk földeríteni. Bizonyos, hogy egyszerű volt, tehát a mai egyszerűség még ősi állapotra vall. A víz ősi virágzói mindenesetre tökéletlenebbek voltak a mainál, de aligha sokkal tökéletlenebb a békalencsénél. A mai vízi vegetatio tehát régi időbeli maradék, s egy része az eredeti kezdetleges állapottól nem haladott messzire, tehát a keletkezés kezdetének még elég világos visszatükrözője. De életben maradt a vízi növényzet tökéletességének a koronája, a Victoria regia, a melegebb vizeké a hővizi tündérrózsa. Tekintsük ezután a szervezkedést a növény tagjai szerint. 1. A vízi gyökér. Az igazi vízi növénynek legegyszerűbb szerve a gyökér, sőt a vízi növények számához képest a vízi gyökértelen fű is elegendő a Balaton környékén. Ilyen a Ceratophyllnm, Salviuia, Utricularia, másutt az Aldrovanda, Hottonia is. Minthogy pedig némelyik gyökértelen a Balaton szélén is bőven és buján nő, következtethetjük belőle, hogy a gyökér a vízi megélhetésre nem mindig okvetetlenül szükséges. Vízi gyökere van a békatutajnak, a békalencsének, fölmerülése után a kolokánnak, de ez a víz fenekéhez, a víz partjához vagy kövéhez nem rögződik, hanem rendes gyökérszerep teljesítése nélkül a vízben csüng. Ezek a gyökértelen vagy