Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A vízi fű élete a szárazon. 113 A másik tapasztalat az, hogy tovább Párkány-Nána felé a vasútmelléki víz teljesen leapadt, s a július 7-én benne gyümölcsöző P. acuminatus-mk, a még nem virágzó P. gramineus-wzk és P. heterophyllus-x\dk nyomát se lehetett látni, de az őszi árvíz talán még jókor jött. hogy földi rügye meg a taraczkja jövendőre életben maradhasson. Az ilyen formáknak gyakran a száradás növekedése, vagy a termőhelynek tovább alakítása vet véget, vagy víz alá kerülvén, sarjadzással előbbi vízi formájukra alakulnak vissza. Szerencsés viszonyok közt rügyet is alakítnak, a melyből jövőre alkalmas helyen rendesen fejlődhetnek. Nevezetes a Nymphaea alba zömökösödése és visszaalakulása is. A Hévvíz partján, valamint a levezető csatornája szélén lelni egész zömöktermetűt, a melynek levélés virágnyele arasznyi vagy annyi sincs, de merevebb, mint a vízben szokott lenni; más része is szembetűnően kisebb. Ellenben Kót-pusztán (Biharvm.) 1879. augusztus hóban oly példákat láttam, melyeknek a leapadt helyen a levélnyele megmerevedve a' levegőbe emelkedett, a levele pedig heliotropismussal fölberzedett, alvó helyzetbe került, mint a parti mételyfűé, vagyis tölcsér módjára emelkedett fölfelé és zárkózott össze, mint a gólyahírnek levele a levegőben, vagy mint a szél visszacsapta ernyő. A Nuphar minus-mk (Dumort.) szintén láttam eltöpörödött alakját Rátót (Vasvárm.) patakjában és nedves iszapján. 1 A Balaton mellékén leginkább a Ranunculus paucistaminens-X, a varietas subglabrá-ját meg a Myriophyllum verticillatum-oX látni a part sarában tengődve, a mint róla a víz leapadt. A Ranunculus-xvek megnyúlt vízi szára helyett kurta törzsecskéje alig emelkedik föl a sárból a levegőbe, czikkje kevés és kurta, elegendő gyökeret bocsát, levelének terjedelme kisebb, de az egész merev, nem csapódik úgy össze, mint a vízi levele. Levélsallangja kurtább, vastagabb és valamicskével szélesebb is, virága apróbb. A csillaghínár (Callitriche) a sárban körülbelül csak a levélrózsáit hajtja, a melyek különben az úszó szárát tetőzik; ilyenkor mint zöld csillag vagy gyepecske látszik a nedves talajon (C. minima HOPPE, C. caespitosa SCHULTZ). Kisebb vízben a fű általában mindig zömökebb, még a Balaton hosszúszárú hínárja is, kurtább s a süllőhínár felsőbb czikke se fuvódik fel. A Hippuris vulgaris Fenék hídjánál, a sáros vízben egészen olyantermetű, mint a vízből a part sarába szorult növény, a Ranunculus divaricatus levélsallangja pedig a Kis-Balatonban a vízből kiszedve, olyan szétterpedt marad, mint a sárban tengődő alaké. Mind a kettő bizonyos bélyegét viseli magán a víziből partivá alakulásnak. Viszont a ma már rendes parti fű, ha történetesen vízbe kerül s tovább ott marad, a vízi szárnak valamely alakját utánozza, pl a szittyók (Juncus articulatus és j. bulbosus var. fluitans KOCH ) vagy a hullámzó Sparganium simplex var. fluitans GREN., néha az Agrostis alba a hínár vékony szárát és levelét. A Pep lis portula var. natansp meg a Limosella aquatica var. natans HOL. 3 szélesebb levele A víz szinén elterül, mint a csillaghínáré vagy az Alisma graminifolium-é, az árokbeli Ranunculus sceleratus var. heterobios széles levele pedig a Nymphaed-é felé közeledik, a felszíne lakkos stb., ezek tehát mintegy kéttermetű füvek (plantae heteroschemae). 1 Vasvárm. növényföldr. 252. old. 2 COSSON et G ERMAIN : Fl. Paris, 1861., 189. old. 3 H OLUBY : Fl. des Trencsiner Comitates, 1888., 85. old A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész 2. szakasz. 8
