Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
112 A vízi fű élete a szárazon leapadtával pedig azt tapasztaltam, hogy a habrózsa és tündérrózsa a biharmegyei Irázon és Kóton, a Potamogeton natans pedig hazánknak több helyén nem átalakulóban, hanem inkább pusztulófélben van, s ha a Potamogeton a víz apadtával nem pusztulna el, inkább a légben, a sár fölött tengődik, a míg bir. Előbbi félig légi leveleinek vízivé való visszaalakulását nem ismerjük. XIII. FEJEZET. A VÍZI FŰ ÉLETE A SZÁRAZON. Bizonyos helyről a víz leapadván, a sárban ott maradt növény alkalmazkodik és küzd, a hogy bír, hogy életét megmenthesse. Egy ideig, leginkább ugyanazon a nyáron elkinlódik ott a sárban, iszapban, mert a vízi alak szárazföldivé vagy partivá egyenesen nem tud átformálódni, vagy ritkábban szárazi alak fejlődik belőle ( Polygonum amphibium, var. terestre, mételyfű). Időnként az eső, az áradás és a harmat enyhíthet a sorsán, de a bekövetkező tél rendesen véget vet életküzdelmének. így látjuk a leapadt talajon küzdve olykor-olykor a Salviniát (Kót-pusztán Biharvm.), a Polygonum amphibium. var. fluitans-1, a békalencsét, a Callitriche-1, Elatine-1, sőt a Marsileá-X búza, len közt, tarlóban is. Ha a megnyúlt szár maradt víz nélkül, bütykeiből gyökeret ereszt, s szorosan hozzákapaszkodik a földhöz. Mennyi nevezetes kérdés, kisérlet és eredmény kínálkozik itt a növényfiziologusnak! A leapadás kikeletkor, a vegetatió teljes ébredése előtt, vagy még tavaly őszön is véghez mehetett, úgy hogy a kitelelt sarj vagy mag jut abba a kényszerhelyzetbe, hogy növekedését, illetőleg a csírázását a vízen kívül kénytelen megkezdeni és folytatni. Ekkor a megujulás elölről kezdődvén, a tavaly még vízi növény parti életmódra kényszerül, s ez az egész szervezetén élénken nyilatkozik. Az iszapban vagy sárban tengődő, máskor vízi növény most kurtaszárú marad, zömök-termetű, kissé föl is emelkedik, sűrűlevelű, légbeli sütkérező levelet nem fejleszt ( Ranunculus aquatilis var. succulentus KOCH , Synops., 1, 1837, 11—12). A méternél hosszabbra növő Potamogeton natans a leapadt sáros helyen (Eger mellett a baktai, továbbá a kazári erdei [Nógrád] tóban) egy deciméternél alig nagyobb, a termete olyan, mintha a vízbeli alakjának a víz szinén lebegő részét a sütkérező levelekkel szakítottuk volna le, lombjavesztett szára pedig hátúi szemlátomást pusztul. A földi Potamogeton életére nézve e nyáron csaknem természetes kísérleti telepről közölhetek tapasztalatot. Július 7-én Garam-Kövesd vasútja mellett, a leapadt lapos, nedves, harmatos helyen ott zöldellett a Potamogeton natans, P. heterophyllus és hihetőleg a P. Zizii M. et KOCH kurta szára néhány széles levelével. Az elsőn 1—-2 lemeztelen levélnyél, a másodikon kevés alsóbb lándsás levél látszik, a harmadik olyan mint az első, tehát nagyobb és széleslevelű, ezenkívül néhány kisebb lándsás levelet látni rajta, ellenben lemeztelen levele nincs. Virágnak vagy bimbónak nyoma egyiken sem volt. Kíváncsi voltam a továbbfejlődésére s szeptember 3-án ismét fölkerestem, vájjon nem virágzik-e. Tovább nem növekedett, több levele nem volt, mint július elején, nem virágzott, s az egész elsárgult. Egy része azonban rügyéről jövőre valószínűleg még kisarjadzott volna. Leapadt helyen tehát a Potamogeton nem bir virágozni, hacsak a bimbó már előbb a vízben elő nem képződött.
