Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
111 Parti növény alakulása víziből biologiai alapra. nem ismeretes kéttermetű és kétlaktú (amphibius), azután felemás levelével a vízben sütkérező (natans) életmódot, majd végre a vízbe merültet szokta volna meg, a mint ezt a visszaformálódást SCHENCK H. 1 csak egyszerűen föltételezi, én a vízi növények, különösen a Potamogeton ismeretéből merőben alaptalannak vagyok kénytelen kinyilatkoztatni. Egyszerű föltételezését, melyet semmi kísérletre és alapra nem épített, czáfolni sem lenne szükséges. Hogy mennyi mindenféle változáson ment már keresztül a növény, annak a nagy része a föld történetével együtt nagyon régen elmosódott. A mai növényeken a növényvilág fejlődésének csak az utolsó stádiumát szemléljük. Hogy azonban a szárazföldi Potamogeton, a minő most általában ismeretlen, vízivé formálódjék, magamnak elképzelni tudom, de a természetben sincs semmi alapja. A föld történetéből, valamint a növények systemájából csaknem biztosra állíthatjuk, hogy előbb vízi növény volt, s mai tapasztalásunkból és példákból bizonyosabb, hogy víziből alakult a parti növény. A vízi növény alakulásából egészen a parti alakig ma is állíthattunk össze meggyőző sorozatot (lásd a 98. stb. old.). A lemerült víziből vízszintivé való alakulásnak, vagyis a SCHENCK állítása megfordítottjának most is megvan a maga sora a természetben. SCHENCK az i. h. 41 old. nem bírja elképzelni, hogy a lemerült keskeny levélből hogy lehet szabad variatio útján széles levél, pedig ennek példáját éppen a Potamogeton fajai közt látjuk; itt vannak még, ha fokozatos áthidalás nélkül is, olyan felemás fajok, a melyeken a vízbeli keskeny és vízszinti széles levél (.Potamogeton heterophyllus SCHREB.) egyesül. De a vízi lomb fejlődése is (19—20. old) természetszerűen czáfolja SCHENCK föltevését. Tapasztalásból tudjuk, hogy fejlődik ki a pázsitlevelű Alisma graminifolium-h(A a vízszinti levél, de SCHENCK i. m. 1. tábla 3. képe ezt a Sagittarid-xa is igazolja (lásd a 31. ábrát). Kétségtelen, hogy a vízbeli fű szélesebb lombja keskeny, tehát egyszerűbb után fejlődik. A keskeny levél a külsőbb, de a belső szélesebb levél zöldellésekor már gyakran elpusztult. Az ősi fejlődésnek sorrendje tehát az egyszerűbből s mintegy alsóbbrangúból a szélesebb, magasabbrangú felé több vízi növényen meg van örökítve. Megfordított degenerálódás ugyan elképzelhető a kezdet ismeretlensége rovására, de a természetbeli tapasztalatokkal nem igazolható. Hogy Potamogeton pusillus-b(A vagy P. interruptus-béA egyenesen P. perfoliatus támadjon, ScHENCK-kel én is tagadom. Ezeknek más-más helyen, eltérő körülmények között kellett keletkezni, nem egyenlő közt, mint SCHENCK képzeli. — Még ha egy vízben képzelnők is keletkezésöket, rendkívüli változásnak vagy eltérő esetnek kellett lenni, a mi annyi különbséget okozzon, a mennyi a P. pusillus és P. perfoliatus közt van. A keletkezésűk se lehet egyidőbeli, később hurczolódtak össze. Bizonyosan volt köztök áthidaló alak, de idővel kiveszett. -Minek folyamodni a leszármazás megindulásának ismeretlen törzséhez, midőn a Potamogeton fajai közt a keskenyszálas, egyszerűbb, vízbe merült és ma elsődlegesnek vehető fajtól a felemás és széleslombú alakokon keresztül a sütkérező formáig a leszármazásnak megvan a fokozatos sorozata a víziből a légbeli alakulás felé. E szerint a vízbeli keskenylevelű hínáralakból a széleslombú vízi vagy vízszinti faj kiválása világosabb. A Potamogeton-nak száraziból való keletkezésére nézve továbbá figyelemre kell méltatni, hogy szárazföldi és vízi, kéttanyás, kéttermetű alakja sincs, a víz 1 H. SCHENCK, i. h 39. 40, — L UDWIG, i. h. 98. old.
