Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

106 Par

ti növény alakulása víziből biologiai alapra. sárban, a szikkadó fenéken vagy a parton oly alaksorozatot szemlélhetünk, a mely majd a vízi, majd a parti alak felé húz, sőt egy száron mind a két alakot is láthatjuk egyesülve. Ilyen 1. a coenosum KOCH

, a leapadt vagy sáros fenéken elterülő kopasz alak, de a levegőbe felágaskodó szára csúcsa, valamint a hajtása is a légbeli alak (typus, forma terrestris) levelével és szőrezetével ruházkodik, tehát a vízi és parti alak egy száron egyesül, a parti a víziből sarjadzott ki (28. ábra); 2. a var. heterosomum BORB , a vízbe temetett vagy vízbe sodort szőrös fűből kopasz és széles-levelű vízi alak sarjadzik; az előbbi megfordítottja; 28. ábra. A kéttanyás (kéttermetű) göcsfű (Polygonum, amphioium), a leapadt víz fenekén, jócskán kisebbítve, széles sima leveleivel, a-nál és b-né\ a szár a sárból fölágaskodik és kurtanyelű, keskenyebb, szőrös leveleket (c) fejleszt. 3. levifolium BORB., valamennyi levelének mind a két lapja sima és kopasz, az alsóbbak szélesek, mint a var. fluiíans-é, a felsők lándsásak, kihegyesednek, mint avar. terrestre-é., rövidnyelűek. Az 1. és 3. a var. fluitans-bó\ indul ki, utóbbi azonban tovább formálódásában is megtartotta a kopasz alakot; 4. dilatatum BORB., a var. terrestre-tői visszahanyatlás a fluitans felé, levele széles, mint emezé, de borzas, kihegyezett, rövidnyelű; levélkürtje is szőrös. Lehet, még más alakja is van ennek az alkalmazkodásnak. A parti és vízi alak kifejlődése és fenmaradása már most a helyi körülménytől függ. Ha a fenék sarában a vízi alak mint alsóbb és anyatő elpusztul, a belőle fakadó terrestre sarjai és hajtásai meggyökeresednek és tovább uralkodnak a szá-