Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
107 Parti növény alakulása víziből biologiai alapra. radó talajon. A P. amphibium a leapadó helyen a vízibó'i való alakulásnak a példáját ma is hirdeti. Ezt igazolja az irodalom is. 1 Viszont a var. dilatatum a partiból való visszaformálódás kezdete, a 2. heterosomum a folytatódása vízi alakká. Végre a parti tönkremenetele után a belőle kivált fluitans győzedelmeskedik a vízben. HILDEBRAND 2 kísérlete a partit valóban át is alakította vízivé. A Polygonum amphibium a víziből való fejlődésnek teljes sorozatát azért nem tárja elénk, mert nincs vízbe merült alakja (forma submersa). A leírt fejlődése azért csodálatos, mert a vízi és parti alak közt felötlőbb különbség van, mint sok más kétségtelennek nyilatkoztatott faj között, továbbá azért is, mert a vízparton több hasonló testvérfaja él (P. lapathifolium, P. persicarium stb.), kiszáradt, valamint havasi réten pedig a P. bistortum terem. De ezek a fajok mind egytermetűek, s köztük nagyon meg van szakadva a systematikai kapocs, úgy hogy a mai vagy nem épen régi átformálódás egyikből a másikba lehetetlen. Annál eltérőbbek a Polygonum Avicularia, a Helxine vagy Fagopyrum stb. csoportjának fajai, noha a virág egyezőbb (soktermetű génusz, genus polytypum). Az átformálódásuk tehát már régibb, összefüggésök régebben megszakadt. A kéttermetű és kéttanyás alakulásnak II. nevezetes példája a mételyfű (Marsilea), melyet az Alföldön Vésztő község határában figyeltem meg. A Balatonnál nem terem. Levele kétpárú (négyágú). A Holt-Körösben a levélkéje szélesebb, a víz szinén elterül, a nyele hosszabb és gyengébb {forma apricans BORB.). A mételyfű a Körös partján zömökebb, levele merevebbnyelű, levélkéje kisebb és felfelé berzed, mint leapadt helyen a tündérrózsa levele vagy összecsapódik, az élével inkább lefelé néz, mint a lóhere levélkéi alvó helyzetben (forma dormitans, 29. ábra). Ha a parti alak futó szára a vízbe ér, régi levele, akár a vízben, akár a levegőben lassanként tönkre megy, fejlődő új levelei pedig a víz szinén terülnek el, mint a rendes vízi alaké. Viszont, ha a víz leapadt, a vízi levél vagy az egész fű a sáros fenéken elvész, de a friss hajtás végén új légi berzedt levelek támadnak. A kész levél tehát maga nem bir átformálódni se vízinek, se léginek, sem a kéttermetű göcsfűé, sem a mételyfűé; az új téranyaghoz nem bir hozzá alkalmazkodni, benne nem tud tovább megélni, hanem a vízi vagy légi életmódnak megfelelő újat fejleszt, a másik megsemmisül. Ép úgy nem ismerünk példát, hogy a kész vízi fű egyenesen, fokozatosan és teljesen állandó szárazföldivé, vagy a szárazi vízbelivé tudna átformálódni. A Caltha cornatá t gyakran láttam víz alatt, de levélnyele meg nem nyúlván, levele a víz színére nem bukkan, igazi vízi levél nem lesz belőle. Az átújulás a másik formából a vízben mégis hamarább véghez megy. A vízi növénynek nagyobb az alkalmazkodó képessége. A szárazon ez lehetetlen. A szárazföld növénye gyakran klímásodni se bír, pedig ez nem jár médium változtatásával, hogy várhatnók tehát tőle, hogy más médiumhoz, a vízhez hamarosan alkalmazkodni s benne természetszerű életet folytatni tudjon, hogy a szárazföldinek szánt alapterv más közegben megvalósulhasson. A mételyfűnek parti alakulásakor még az is nevezetes, hogy boholyszőrezetét jobban megtartja. Fiatal levélnyele meg a levél visszája hosszú szőrt visel, de később lekopik, hanem a levéllemez izülete helyén gyakrabban visszamarad (var. 1 E. SCHMIDT: Einige Beobachtungen zur Anatomie der veget. Organe von Polygonum etc. Inaugural-Dissert., Bonn, 1879., 2. old. — H. HOFFMANN: Untersuchungen über Variation 1877., 30 old. 2 Botan. Zeitung 1870. 20. old.!
