A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Mastigoph o ra. 37 NEM. Mallomonas PERTY. 99. Mallomonas Plössli PERTY. (34 ábra.) Kis-Balaton, Diássziget (1893. márcz. 26.), Alsó-Örs, plankton (1893. júl. 24.); Rév-Fülöp, plankton (1891. jún. 19. DADAY); Tihany, plankton (1893. aug. 4.-től kezdve késő őszszelig). Ezen szép és érdekes faj ismerete, daczára annak, hogy most már a búvárok egész sora foglalkozott vele, még mindig mutat néhány hézagot, úgy hogy a meg­figyeltem alak részletesebb leírása nem fölösleges. A test hossza kbl. 22 \x (mi KLEBS adataival 20—26 \x összevág), szélessége csak átlag 8 u. A test ovális, gömbölyded és sajátságos burokkal körülvett, mely sza­bályosan egymás mellé sorakozott kis dudo­rokból látszik állani. Közelebbi vizsgálat azon­ban azt mutatja, hogy ezen dudorok két finom egymást kereszteződő vonalrendszer optikai kifejezése, melyek kellő nagyítással és jó világításnál elég jól látsznak. Erre vonatko­zik azon «hálózatos burok», melyet KLEBS említ. 1 A burokból minden oldalról, hosszú merev, kissé hajlott serték nyúlnak ki, melyek hossza 10—11 [i-t is meghalad (34. ábra.). A test mellső végéből ered két egyforma hosszúságú ostor, mely mindvégig egyenlő vastagságú. Ezen ostorok eredési pontja épen a test hossztengelyében van, közvetlenül egy­más mellett. Határozottan két ostor létezé­séről győződtem meg, és e tekintetben STEIN adatait erősíthettem meg. 2 A chromatophor teljesen kifejlődött, egészséges egyénekben két lemez, mely chry­sochrom-mA szép aranysárgára van festve; idősebb egyénekben, különösen pedig, ha ezek kedvezőtlen életviszonyok közé kerülnek, a chromatophor több hajlott lemezből áll, chrysochromlemezek több lemezkére dara- A s eÉ mellsö v éS én van a m a§- alsó részé n , , , ,, , c . ,„. ,, . a két nagy vacuolum. A test középponti bolodhatnak fel (34. abra). . , jr. , c , , ,, v ' reszen nehany leucosincsepp foglal helyet. A magra nézve KLEBS-től eltérő ered- j^j g5o-sz nagy ményre jutottam; nevezett szerző 3 ugyanis a magot rajzain közvetlenül az ostorok eredési pontja ála rajzolja, mint apró kis hólyagot, mely igen kis gömböcskét, nucleolust tartalmaz. Vizsgálataim más eredményre vezettek. A magot a test centrális részén, kissé a mellső harmada felé láttam, mint hólyagalakú képletet, nagy nucleolussal. 34. ábra. Mallomonas Plössli PERTY. A Balaton typusos alakja. A barna, nagy 1 KLEBS G. Flagellatenstudien II. Zeitschr. f. wiss. Zoologie. 1892. pag. 417. 2 Újabban (1896.) megint megtaláltam a Mallomonast és csupa egyostorú egyént figyeltem meg, a milyent a rajz mutat. 3 KLEBS op. cit. Tab. XVIII. Fig. 12. a - b. t

Next

/
Thumbnails
Contents