A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

32 Mastigoph o ra. 32 A stigma a typusosan fejlett vacuolumrendszer reservoirjához tapad. A mag rendesen el van rejtve a paramylonréteg alatt és így sok ideig kétes is maradt előttem. Legújabban győződtem csak meg létezéséről minden két­séget kizáró módon; a mag ovális, nagy, 6 ;x-t is mérő képlet, mely a test centrális részében fogla' helyet, kissé az egyének aboralis pólusa felé. Külső habitusra nézve kétféle alakot különböz­tethettem meg; vannak oly alakok, melyek teste a zsúfolásig van tömve paramylummal (31. ábra); ezek inkább a nagyobb vizek lakói, s ilyen a balatoni vagy városligeti tavi is. Kisebb, nem állandó vizű pocsolyákban előforduló egyének pedig rendesen csak kevés paramylumot és ezt is gyűrűk alakjában halmozzák fel testükben; ilyenek pld. a budapesti összekötő vasúti híd melletti pocsolyák L. obtusá-\. A mozgás igen lomha és nehézkes; lassan nagy köröket írnak le, miközben testük folytonosan balról­jobbra forog. A mozgást igen erőteljesen fejlett, rend kívül mozgékony, de egyszersmind igen érzékeny ostor közvetíti, mely a garatból indulva ki, 150— 180 [j.-nyi hosszat, tehát mintegy a test háromszo­rosát éri el. L. obtusa igen jól megkülönböztethető faj — melyhez hasonlót, de biztosan fel nem ismerhetőt már 1841-ben DUJARDIN F. Crumenula néven írt le — mely minden más Lepociuclis-a\aktó\ úgy nagysága, mint testalakja, de egyszersmind szervezete sajátságaival is élesen különbözik. NEM. Trachelomonas EHRB. 78. Trachelomonas volvocina FHRB. Ezen ostoros véglény a Balaton, s különösen partjainak elég közönséges for­mája, melyet következő helyeken találtam meg: Kis-Balaton, ó-folyás (1893. márcz. 26.), leilei part (1893. júl. 26.), diásszigeti mocsár (1893. márcz. 26., máj. 22., nov. 29.), balatoni fenékiszap (1893. január 8. LÓCZY, 1893. júl. 10.), balaton-füredi plankton (1893. aug. 1.), keszthelyi part (1893 márcz. 25., máj, 23., ápr. 29.). A Kis-Balaton számtalan egyéne között elvétve volt olyan is, mely némileg átmenetet létesített a Tr. volvocina St. és a Tr. armata St. között, a mennyiben gömbölyű alakja mellett a héjj alsó részén aránylag sokkal tekintélyesebb tüs­kékkel bírt, mint a Tr. hispida. Meglehet, hogy későbbi vizsgálatok alapján ezen alakot külön fajnak kell tekinteni ; a néhány látott és csak futólagosan vizsgál­hatott példány alapján nem érezhettem magam illetékesnek semmiféle e nemű consequencziák vonására. 79. Trachelomonas hispida ST. A keszthelyi part (1893. márcz. 25.), Kis-Balaton (1893. márcz. 26., máj. 22.), lcllei part (1893. júl. 26.) elég gyakori alakja. Q i 31. ábra. Lcpocinclis obtusa n. sp. Rajzósejt habitusképe. Kbl 400-sz. nagy A sejt tömve van paramylon­szemcsékkel

Next

/
Thumbnails
Contents