A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
A halakban élősködő férgek. 148 gek közül a genfi tó halaiban ZSCHOKKE 1 szerint kilencz faj található meg, ú. m. Ichthyotaenia ocellata, I, longicollis, I. torulosa, Caryophyllaeus mutabilis, Lignla simplicissima, Triacnophorus nodulosus, Distomnm tereticolle, Cucullanus elegáns és Echinorhynclius angustatus. A rajnai halakból 11 olyan féregfajt jegyzett fel ZSCHOKKE, 2 melyeket most már a Balaton halaiból is ismerünk; ezek az Ichthyotaenia ocellata, I. longicollis, I. torulosa, Caryophyllaeus mutabilis, Ligula simplicissima, Triaenophorus nodulosus, Distomnm tereticolle, D. perlatum, Cucullanus elegáns, Echinorhynclius angustatus és E. globulosus. Sokkal kevésbbé egyezik meg a balatoni halak parasita-faunája a Neckarbau és Blaulachban % élő halakéval, a mennyiben ezekben a felsorolt féregfajok közül mindössze hat faj, vagyis a Triaenophorus nodulosus, Cariophyllaeus mutabilis, Distomnm perlatum, Cucullanus elegáns, Echinorhynclius angustatus és globulosus élősködik. PRENANT 4 Nancy környékén a kisebb patakokban élő halakat vizsgálva meg, 16 féregfajt talált, melyek között a balatoni élősdiekből megtaláljuk a Triaenophorus nodulosus-t, Ligula simp licis eima-t. Ichthyotaenia o cellát a-t, Distomnm tereticolle-1, Cucullanus elegans-t és Echinorhynclius angustatus-t. Ezen összehasonlításokból kitűnik, hogy az édesvízi halakban élősködő férgek egy része többé-kevésbbé cosmopolita, a mennyiben nemcsak a tavakban, hanem a folyóvizek halaiban is megtalálhatók; de sőt ismerünk olyan férgeket is, melyek az édes vizi halakon kívül még tengeri halakban is előfordulnak. Ilyenek a Balaton parasita-faunájából Cucullanus elegáns, Echinorhynclius anpustatus és Triaenophorus nbdulosus. III. Új fonalféreg a balatoni fogas süllőből. Heterakis brevicanda n sp. (107 ábra.) Teste sárgás-fehérszinű, 45 cm. hosszú, fonalszerű, mintegy l'O mm. vastag, mindkét végén, de különösen a feji vége felé elvékonyodik. Szájnyílása háromszögletű, melyet három, csaknem egyenlő nagyságú ajak vesz körül. Az ajkak szabad szélein három bevágás látható, melyek közül egyik az ajak felső határának közepén, a másik kettő pedig az oldalszéleken foglal helyet. Azonkívül mindenik ajakon 2— 2 szemölcs látható, melyek egy az ajkak külső felületén haladó ívalakú megvastagodással látszanak összefüggeni. A bárzsing 2*55 mm. hosszú, hátulsó része kissé duzzadt. A hím farki végéhez (107. ábra) közel, egy a hasi felület középvonalában fekvő, nagy végbélelőtti szívóka tűnik fel, a mely meglehetősen szabályos 1 Zur Faunistik der parasitischen Würmer von Süsswasserfischen, Centralblatt f. Bakteriologie, Parasitenkunde u Infektionskrankheiten I. Abt. Bd. XIX., No. 20 , 783. 1 2 U. o. 3 PIESBERGEN, F.: Die Ekto- und Endoparasiten, von welchen die in der Umgegend von Tübingen lebenden Büsche bewohnt werden; Jahreshefte d. Ver. für vaterländ. Naturkunde in Württenberg, XXII. Jahrg., 1886, 11. 1. 4 Recherches sur les vers parasites des poissous; Communiquéés a la Soc. des Scienc., 1-er juillet 1885 (külön lenyomat).
