A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
I. A halakban tartózkodó élősdiek tanulmányozása nemcsak a zoologia szempontjából kívánatos, hanem a haltenyésztés érdekében is szükséges; mert kétségtelen, hogy a halak szervezetének rovására élősködő állatok sok esetben veszedelmes ellenségeivé lesznek gazdáiknak, a mennyiben elszívják az élet fentartására szükséges nedvek egy részét, vagy pedig megtelepedésök helyén elsorvasztják, vándorlások közben pedig átfúrják és elroncsolják a legkülönbözőbb szöveteket és ezen behatásaik folytán megnehezítik, sőt teljesen megakadályozzák a megtámadott szervek életműködését. Nem minden állat tekinthető ugyan a szó legszorosabb értelmében élősdinek, a mely a halak testén vagy azok szerveiben és testüreiben él, mert ezen állatoknak egy része tulaj donképen csak commensal, vagy pedig a szervezetben már kihasznált és a bélcsatorna útján kiürítendő anyagokból táplálkozik, tehát coprophag. Bizonyos mértékben azonban még az ilyen ártalmatlannak látszó vendégállatok is veszedelmesek, mert ha nagy számban vándorolnak a halakba, eltömhetik vagy összenyomhatják az egyes szerveket s ezen mechanikai behatások következtében megnehezítik a felvett tápszerek áthasonítását és akadályozzák az egyes testrészek mozgékonyságát, a mi azután végeredményében a megtámadott állat elgyengülését, lesoványodását, sőt elpusztulását okozhatja. Nagy számban találunk azonban a halak testében olyan állatokat is, a melyek közvetlenül is káros hatást fejtenek ki, a mennyiben átszakítják, vagy fokozatosan átfúrják a beleket, májat, sőt magokat az izmokat is, vagy pedig horgaik és tüskéiksegítségével belekapaszkodva a bárzsing, gyomor és belek falába, gyuladással, elhalással, vagy szövetszaporodással járó káros folyamatokat indítanak meg. Ilyen módon főképen a férgek osztályába tartozó élősdiek, az úgynevezett belférgek okoznak kárt, a mennyiben a halak betegségeinek aetiologiájában az állati élősdiek közül a véglények és rákok mellett első sorban épen a férgek bírnak fontossággal. A Ligulákról, már, LEUCKART 1 kimutatta, hogy a megtámadott halakban hashártyagyuladást okoznak, melynek nagyon sok hal esik évenként áldozatul. Pusztít e ligulosis-nak nevezhető betegség a balatoni halak között is, mert a dévérkeszeg (. Abramis brama, L.) és csapig sügér (.Perca fluviatilus, L.) hasürében többször találtam olyan nagy számban Lignla-álczákat, hogy ezeknek súlya úgyszólva felülmulta a hal testének súlyát. 1 Die menschlichen Parasiten. Zweite Autl. Leipzig, 1881. I. B. 2. Lief. S. 479.
