A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Nematoda. 99 36. Dorylaimus striatus DAD. 1 (96—99 ábra.) Teste meglehetős vastag, mindkét végén vékonyodott, de a nőstényé hátul sokkal erősebben, mint elől, a hímé pedig megfordítva. Cuticulája hosszában barázdás, a barázdák meglehetős szélesek, átmetszeti képen csipkézetet mutatnak (99-ik ábra) és számuk 18—20. Fejét a test többi részétől befűződés választja el. Szája körül hat karély van s ezeken két sorban kis papillák emelkednek (96. ábra). Garatszigonya erős és kosárban fekszik (96. ábra). Garatja közepe tájáig vékony, azontúl hirtelen vastagodik. A női ivarszerv páros s a női ivarnyilás a test közepén fekszik. A hím ivarszerv a test mellső harmadában ered. A spiculák sarlóformák (98. ábra). A hím ivarnyilás előtt papíllák nincsenek. A nőstény farka majdnem hajszálvékony, csúcsán állandóan befelé pördült (97. ábra); a hímé ellenben majdnem kerekített (98. ábra). A rendelkezésemre állott hím és nőstény példányok a Balaton különböző pontjairól és különböző időből valók; egy hím példányt magam hoztam 1891. évi június 19-én a boglári partokról, a két rév közül, a parttól 150 mtr. távolságból; FRANCÉ R. 1893. évi június 1-én a Sió fenekéről egy hímet, 1893. évi június 9-én a szántódi révnél egy nőstényt, 1893. évi augusztus 4-én a tihanyi partokon két nőstényt; dr. VANGEL J. pedig 1893. évi szeptember havában a Sióból, egy méter mélységből egy nőstényt halászott. 96 — 99. ábra. Dorylaimus striatus DAD. 96. ábra. 9 mellső testvége. 97. ábra. 9 hátulsó testvége. 98. ábra. d hátulsó testvége. 99. ábra. 9 bőrátmetszet. 2 DADAY J.: Ujabb adatok a Ba taton mikrofaunájának ismeretéhez Math. term. tud. Értesítő. 1894. XII. köt. 128. lap
