A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Ne mat od a A megvizsgált példányok méreti viszonyai a következők: nőstény hím testhossza. 2'55—5'1 mm. 4'08—5'69 mm. garathossza . 0'71 — 1 19 » 1 15 farkhossza. . 025—028 » 0068 legnagy. átm. 0085-0187 0 17 Az eddig ismert fajok közül legközelebb áll a Dorylaimus stagnalis Duj. fajhoz, de hímje emlékeztet némileg a Dorylaimus superbus-éra is; ezektől azonban, valamint az összes eddig ismertektől is könnyen megkülönböztethetjük cuticulájának feltűnő barázdáltsága miatt. Ugy látszik, hogy a Balatonban igen közönséges, erre mutat az, hogy oly sok termőhelyen s aránylag oly sok példányban találtuk meg. h) Kisbalatoni fajok. NEM . M onhystera BAST. 1. Monhystera stagnalis BAST. Egyetlen hím példányát leltem meg csupán, s ezt is a dr. VÁNGEL J.-től gyűjtött anyagban. Méreti viszonyai a következők: testhossza . . .. 1 '87 mm. garathossza ... 0'47 » farkhossza .... 0'34 legnagy. átm. . 0068 A genus eddig ismert fajainak hímjeitől csupán abban különbözik, hogy alfél melletti papillái vagy szőrei nincsenek. Különben nem tartom lehetetlennek azt sem, hogy egy másik víz++ \ V ben élő fajnak a hímje is lehet, ém^^^^M. M Jf de farka leginkább hasonlít a WSFJJZFF^ M ÉÍM BASTIAN-ÍÓI rajzoltához. NEM . Tripyla BAST. 2. Tripyla gigán te a DAD. (100—102. ábra.) Teste zömök, elől és hátul vékonyodott, hátul azonban sokkal erősebben. Cuticulája vastag, feltűnően gyűrűzött s a gyűrűk hossz- és harántirányban rendeződött négyszögletű terecskékből állanak. Feje a nyaktól nincs elkülönülve. Szája körül kis ajakszerű lebenyek emelkednek (100. ábra). A szájüreg nincs kifejlődve s a szájnyílás egyenesen a garatba vezet. Garatja egész hosszában egyenlő vastag, s a végén levő mirigyek aránylag kicsinyek (100. ábra). Hímivarszerve a test mellső harmadában 100—102. ábra. Tripyla gigantea D AD. JOO. ábra. rf fejvége ioi ábra. tf hátulsó testvége. /02. ábra. <p spiculája.
