A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
HULLÁMOS VÍZFELÜLETEK FÉNYTÜKRÖZÉSI JELENSÉGEI. Azon érdekes fényjelenségek, melyek a fényesebb égitestek, vagy földi fényforrások fényének hullámos vízfelületeken való tükröződésekor keletkeznek, eddig — úgy látszik — még alig vonták magukra a kutatók figyelmét. Ezért is az ily fajta tükrözési problémákról az optika irodalmában nem igen találtam egyéb adatot, mint HEATH optikájának egyik fejezetében 1 néhány megjegyzést erről a tárgyról és egy sokkal egyszerűbb feladat taglalását, mely némi támaszpontot nyújt a jelen probléma analytikai formulázására. HEATH magával a hullámos felületek tükrözési problémájával nem foglalkozik, csak a megoldandó feladatok között említi fel 2 és ott idéz egy idetartozó formulát levezetés nélkül, melyről a 14. lapon lesz szó. A jelen probléma szabatos formulázása, mely tetszőleges hullámos felület esetében sem jár nehézséggel, csak a hullámok alakjára is méreteire vonatkozó egyszerűsítő feltevések mellett látszik lehetségesnek. A következőkben felteszem, hogy a hullámok mind egyenlő alakúak és hogy alakjuk egy olyan (a gyakorlat esetében meglehetősen tompa) körkúp, melynek tengelye a nyugodtnak képzelt vízfelület normálisába esik. A kúp alkotóinak hajlásszögét a nyugodt vízfelület érintősíkjára: a hullámlejtő szögét z-vel jelölöm és a hullámok magasságát elhanyagolom. Hogy ilyen feltevések mellett egy a P pontban levő hullám egy F fénypontból jövő sugarat az észlelő O pontban levő személje reflektálhasson, a hullám helyzetét nem választhatjuk' tetszőlegesen. Kerestessék az ily tulajdonsággal bíró P pontok geometriai helye, vagyis más szóval az a fényes görbe, melyet az észlelő az A-ből jövő sugarak tükröződése folytán a hullámos felületen lát. A görbe egyenletének levezetéséhez ismernünk kell a reflektált sugarak irányát Válasszuk ezért az O pontot egy derékszögű koordináta rendszer kezdőpontjának és legyenek x, y, z a P pont derékszögű koordinátái. 1 HEATH: A Treatise on geometrical Optics. 2. edition. (1895). 133—36. 1. 2 Id. h. 139. 1. 1. ábra. A reflektált sugarak irányának meghatározása.
