A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai

I. FEJEZET. A víz gyűjtésére és megvizsgálására vonatkozó megjegyzések. A vízpróbákat LÓCZY LAJOS gyűjtötte s tiszta, jól dugaszolt palaczkokban szál­líttatta a laboratóriumba. A próbákat a következő' helyeken 1 meríttette: 1. Balaton-Berénynél a Zala-folyó betorkolása eló'tt a felszinró'l; 2. a tihanyi révnél a felszinró'l; 3. a tihanyi révnél 7—10 m. mélységből; és 4. Siófok és Kenese között a felszínről. A víz teljesen színtelen, szagtalan, átlátszó volt. Egy-két palaczk vizén hydro­gensulfid szag érzett; ez a hydrogensulfid már a palaczkban sulfatok reductiója folytán keletkezett. Nagyon érzékeny vörös lakmusz- vagy curcumapapirral már közvetetlenül megállapíthattam a lúgos kémhatást; erősen lúgos hatású volt a besűrített víz. A víz besürítésekor gázbuborékok távoztak el, melyek calcium­hydroxid-oldatban fehér zavarodást idéztek elő, jelezvén, hogy a víz szabad szén­dioxidot vagy főzéskor elbomló hydrocarbonatokat tartalmaz. Ha a vizet magában bepárologtatjuk, gyengén megsárgul; színe sokkal sötétebb sárga lesz, ha tömény­sósavval elegyítve párologtatjuk be. Ez a színváltozás azt bizonyítja, hogy a víz­ben olyan organikus testek vannak, melyek sósavval melegítve hígított sósavban barnás-sárga színnel oldható bomlásterméket létesít. A víz szilárd maradékán az organikus test jelenlétét csak úgy ismerhetjük fel, ha ezt 180° C.-t meghaladó hőmérsékleten huzamosabb ideig hevítjük. A Balaton vizének különös íze nincs; frissen merítve elég üdítő; bepárolog­tatva gyengén sós, lúgos ízű. A víz minőségi vizsgálatát körülbelül 20 kg. víz maradékából ejtettem meg. Az egyes alkatrészek minőségének megállapítása ismeretes módszerek szerint történt. Mennyiségileg is meghatározható alkatrészek: kovasav, kálium, natrium, cal­cium, magnesium, vas, aluminium, chlor, kénsav, szénsav; nyomokban tartalmaz phosphorsavat. 20 kg. víz maradékában titánsavat, a már említett alkali-, alkali-íöld és nehéz fémek mellett másokat, még nyomokban sem találtam. Salétromos- és salétromsavat nem sikerült kimutatni; ammóniát csak colori­meteres módszerrel meghatározható mennyiségben tartalmaz. A vízben elnyelt gázok közül csak az oxygent határoztam meg. 1 A víz merítése 1891. szept. 18—21-én gróf HUNYADI IMRE Ő excellentiájának «Gém» nevű gőzöséről, melyet a gróf úr használatra adni kegyeskedett, történt. A merítés idején a következő meteorologiai viszonyok voltak: Siófok és Kenese közt 1891. szept. 18-án d. u. 3—4 óra között a levegő hőmérséklete 20° C., a levegőnyomás Balaton-Füreden (Arács) a szeretetházban 748 mm., a Balaton víztükrére számítva 752 mm , a víz hőmérséklete 18'6°C., mérsékelt erejű szél. — A tihanyi rév közelében, a «Kút» nevü helyen, ahol a tónak 10—11 m.-nyi legnagyobb mélysége van, súlyok segélyével gyorsan a fenékre lebocsátott palaczkokban gyűjtetett egy kimacskázott ladikról a víz. Minthogy elég erős délnyugoti szél lengett, a ladik macskája szántotta a feneket, úgy hogy a meríés 10 m. mélységben vette kezdetét, azonban a ladik nem is oly tetemes helyváltoztatása következté­ben 7 m. mélységben ért véget. Itt a levegő hőmérséklete volt 1891. szept. 19-én d. u. 2 órakor 21° C., a levegőnyomás a Balaton szintjére számítva 752'5 mm., a víz hőmérséklete a felszinen 19 1° C., a fenéken 18'9° C. — Badacsony és Boglár között a tó közepén 1891. szept. 20-án d. u. 3 órakor: a levegő hőmérséklete 21'5° C., a levegőnyomás a Balaton tükrére számítva 753 mm., a vízhőmérséklet 19"2°C. — Balaton-Berénynél, a Zala betorkolása előtt 1891. szept. 21-én d.u. 4 óra tájt, a levegő hőmérséklete 23'5° C, a levegőnyomás 747 mm., a vízhőmérséklet 20"0 n C. — Mindegyik helyről mintegy 25—25 liternyi víz meríttetett. ' LÓCZY,

Next

/
Thumbnails
Contents