A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai

8 Az egyes alkatrészek mennyiségi meghatározását is közönségesen ismert módszerek szerint végeztem, miért azok részletes leírása fölösleges; mindazáltal szükségesnek tartom, hogy néhány alkatrész mennyiségi meghatározásánál követett eljárásomra nézve felvilágosítást adjak. Nevezetesen: a) A vasat az alumíniumtól úgy választottam el, hogy a kovasavtól mentes oldatból ammóniával leválasztottam együtt a vas- és aluminiumhydroxidot; ezeket jól kimosva chloridokká változtattam s a töményített oldatból tömény, tisztított kaliumhydroxid-oldattal, felforralást alkalmazva, elkülönítettem a vashydroxidot; az erró'l leszűrt oldatot a közömbösség határát alig meghaladó mennyiségű híg sósavval telítvén, az alumíniumot frissen készült ammoniumsulfhydrattal hydroxid alakjában leválasztottam, megvártam, míg a csapadék leüllepedik, azután az aluminiumhydroxidot szűrőre gyűjtve, forró vízzel kimostam. b) A kálium- és natriumchlorid elválasztását hydrogenchloroplatinat-oldattal végeztem. c) Az összes széndioxidot (szénsavat) minden vízpróbából meghatároztam; ezenkívül 1895. augusztus 3-ikán az almádii partoktól hat kilométernyi távolságban, Siófok és Kenese között, továbbá az almádii partokon a nádas előtt és a nádas között is merítettem vizet az összes széndioxid meghatározása végett.

1 d) Az ammonia-tartalom megállapításakor A. WANKLYN szerint tekintettel voltam a «szabad» és az «albuminoid-ammoniára». A. WANKLYN utasításától annyiban tértem el, a mennyiben értékesítettem e terén már eddig szerzett tapasztalataimat és az ammonia meghatározásához az általam többször kipróbált NESSLER-féle oldatot s a WoLFF-féle colorimetert használtam.

2 e) A vízben elnyelt oxigént WINKLER LAJOS kitűnő és egyszerű módszere szerint határoztam meg.

3 Az utasítástól csak annyiban tértem el, a mennyiben a lúgos közegben levált sok csapadék feloldásához felényivel több savat alkalmaztam. Az oxygénmeghatározásokat a tavon végeztem, ugyanazon helyeken, melyeken az összes széndioxid meghatározásához merítettem vizet (1. c) alatt). f) A Balaton vizében oldott organikus testek mennyiségére az izzítási veszteségből következtettem. Minthogy a Balaton vizében nitrátok és nitritek nincsenek, ez a módszer ebben az esetben valamivel jobb eredményt ad, mintha a vízben nitrátok és nitritek is volnának; ha azonban tekintjük, hogy alkalifémcarbonatok párologhatnak el, hogy az organikus test tökéletlenül ég el, beláthatjuk, hogy az izzítási veszteségből az organikus testek mennyiségére csak durva közelítéssel következtethetünk.

4 g) Valamely víznek organikus test okozta tisztátalanságára eléggé megbízható adatokat ad a kaliumpermanganattal való titrálás. Számításba véve a ferro-vasra 'Az összes széndioxid leválasztásához ammoniás calciumchlorid-oldatot használtam BUNSEN: «Anleit. z. Analyse der Aschen und Mineralwasser», 21-te Aufl , 53.1 BUNSEN-KARLOVSZKY : «Útmutatás az ásványvizek elemzéséhez», 59. 1. 2 ALFRED WANKLVN-BORCKERT

: «Analyse des Wassers», 8. Aufl., 28. és köv. 1. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz, XVIII. pótf., 82. 1. Math, und Naturwissenschaftl. Berichte aus Ungarn, Bd. XII., S. 208—209. 3 Math, és Term.-tud. Értesítő. Kiadja a M. T. Akadémia, VI. k., 273. és köv. 1. 4 Az organikus testek meghatározása, miként tudjuk, akkor is bizonytalan, ha a víz szilárd maradékát FRANKLAND és ARMSTRONG módszere szerint égetjük el. Jobb eredmények várhatók, ha a maradékot oxygent átadó testekkel, p. o. chlorattal, bromattal, vagy jodattal hevítjük. Ezeket a kísérleteket nem fejezhettem be. A módszer kidolgozásával tovább foglalkozom.