A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai

6 Bevezető midőn a természettudományi osztálytól a következő pályakérdést fogadta el kitűzésre:

1 «Adassék a Balatonnak leírása föld- és természettani, úgy természetrajzi tekintetben és fejtessék ki azon befolyás, mely a Balaton vízszinének szándéklott lejebb szállításából egészség- és természettani tekintetben is várható az állam- és közgazdászaira, végre állíttassanak pontos és számokra visszavitt adatok alapján egymással szembe annak jó és rossz következései». A pályakérdés nagyon sok tételében megegyezik azokkal, a melyeket a «Balaton-kutató bizottság» is felvett munkatervébe, de sokban és pedig gyakorlatilag nagyon fontos tételekben különbözik. Annyi bizonyos, hogy ha e pályázat sikeres lett volna, a «Balaton-kutató bizottság»-nak megoldásul szerfelett megkönnyített feladat jut vala. A pályázat azonban meddő maradt s lehetetlen, hogy az azt kitűzők a kérdés nagyságával leszámoltak volna, különben a pályázat beadásának határnapjául nem 1860. márczius 31-ét tűzték volna ki. Más szavakkal: minden anyagi támogatás nélkül, 100 arany jutalomra való kilátással, alig két évet adtak egy oly feladat megvalósítására, melynek csak egy része is, már évek óta, több szakember kitartó munkáját követeli. E pályázat még sem maradt következmény nélkül. Hihetőleg ez ösztönözte PREYSZ MÓRICZ-ot 1862-ben,

2 hogy a Balaton vizét — pontosabban, mint előbb történt — megelemezze. O a vizet a balatonfüredi fürdő külső része előtt merítette. 1885-ig ismét nem foglalkozott senki sem a Balaton vizének chemiai vizsgálatával. Ekkor SZILASI JAKAB, a boglári vasútállomással szemben, Badacsonytól mintegy két órányira fekvő Rév-Fülöp-ön, a parttól körülbelül 100 méterre gyűjtött vizet vizsgálta meg.' Végre midőn a «Balaton-kutató bizottság» megalakult, LÓCZY LAJOS, a bizottság elnöke, engemet kért fel, hogy a Balaton négy különböző helyén merített vizet megelemezzem, továbbá, hogy az esetleg felmerülő egyéb vizsgálatokat is végrehajtsam. E megbízatást, az országos természettudományi kutatások nagy fontosságától áthatva, örömest vállaltam el s az eredményekről a következőkben számolok be. 1 A M. T. Akadémia Évkönyvei, IX. k. A M. T. Akadémia 1858. decz. 20-án tartott ünnepélyes közülésének tárgyai, 51. 1. 2 Magyar Akadémiai Értesítő, IV k. Pest, 1863. 355—372. 1. 3 Math és Term.-tud. Értesítő. Kiadja a M. T. Akadémia, 1887., V. k., 7. füzet, 200. 1. A Balaton vizének chemiai vizsgálatára vonatkozó irodalmi adatokat összefoglalta SCHAFARZIK FERENCZ dr., m. kir. osztálygeologus és műegyetemi magántanár a «Földtani Közlöny», XVIII-ik (1888.) k., 256—259. lapjain. Ugyanő a SIGMUNO-féle adatokat az új súlyegységre átszámította