A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai

BEVEZETŐ. A Balatont gyógyító fürdó'ként e század második tizedének elején kezdték használni.

1 Attól az időtől fogva a víz chemiai összetétele iránt is mutatkozik érdeklődés s valószinű, hogy SCHUSTER talán részletesebb adatokat is ismert róla, mint a milyeneket a KITAIBEL «Hydrographica Hungáriáé» I-ső kötetének 191-ik

2 lapján közöl, miből csak annyit tudunk meg, hogy «a besűrített víz barnás-sárga, hígított ó-bor szinű, kevés fehér csapadék válik ki belőle, sús-lúgos ízű, s a sárga kémpapirt gesztenye-barnára, a vöröset kékre változtatja». SIGMUND «Füred's Mineralquellen und die Plattensee» czímű munkájának 67—

68-ik lapján említi, hogy SCHUSTER azt a véleményét, mely szerint a Balaton vize híg ásványos víz, egyrészről ásványtani vélekedésekre, másrészről chemiai elemzésre alapította; azonban nem sikerült nyomára jutnom, hogy SCHUSTER közölte-e valahol a Balaton vizének chemiai elemzését, vagy SIGMUND közvetetlenül ScHUSTER-től hallotta-e ezt a véleményt. A Balaton vizének első részletesebb chemiai elemzését SIGMUND közölte, a ki a Boglár és Z.-Abrahám között merített vizet — hihetőleg — 1837-ben elemezte meg. A víz chemiai vizsgálatát más ok nem hozta napirendre, csupán csak az, hogy értékesíthető gyógyító erőt ismertek fel benne. Sok vizet fogyasztó iparvállalatok a Balaton mellett nem voltak s nincsenek ma sem; arra sem gondoltak, hogy a Balaton vizének szilárd alkatrészei s állatvilága, nevezetesen: haltenyészete között keressenek valami összefüggést; következőleg sem technikai, sem gazdasági, sem tudományos érdekek nem követelték, hogy a Balaton vizének chemiai összetételével gyakrabban és behatóbban foglalkozzanak. Az ötvenes években a Balaton tanulmányozásának ügye napirendre került s erre 1858-ban a M. T. Akadémia is alkalmat kivánt nyújtani, 1 Dr. CARL LUDWIG SIGMUND: Füred's Mineralquellen und der Plattensee, 20. 1. • JOHANNES SCHUSTER, PAULI KITAIBEL: Opuscula physico-chemica. T. I, p. 191.