A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 95 fodrok távolsága nem függ a homokos térszín lejtőjének hajlásától, sem a homokszem nagyságától, sem a szél erősségétől, hanem kizárólag a térszín-lejtő hajlásszögének változásától. 1 Egészen másként van a hóval. A hó szemecskéinek mozgékonysága rövid idő alatt nagyokat változik s a körülmények szerint igen különböző lehet. Ennek következtében a fodrok távolsága is nagyon különféle. Rendkívül beható, a hószemecskék fizikai állapotának stb. pontos vizsgálatáig menő tanulmány volna szükséges, hogy a fodrok hosszának összefüggését más tüneményekkel megtalálhassuk. Képződnek ilyenkor a hó felszínén a frissen esett hóból valóságos barkhánok is, ami igen ritka jelenség. A barkhán ugyanis mindjárt megkötődik, megszilárdul s aztán a kifuvás formái mutatkoznak rajta, amelyek egészen átalakítják. 113. ábra. Hóbarkhán alaprajza. A 111. ábrán látjuk egy ilyen hóbarkhánnak a fényképét. Sajnos, igen nehéz fotografálni, mert alig különbözik a fehér barkhán a fehér hómezőtől. A barkhán maga az egész formáczió, amelyet a fodrok szétszedtek egyes darabokra, mivel a barkhán olyan alacsony, hogy a fodrok egészen keresztülszelik az alsó, kemény 1 Nincs itt helye, hogy tanulmányaimnak ezt az eredményét kifejtsem, csak utalhatok reá, noha még nem publikálhattam. Ha valamely nagyobb homokbuezkán sorban megmérjük a fodrok gerincz-távolságát (sok száz adatot kapunk így) s például minden méter távolságban a buezka lejtőjének hajlásszögét, akkor a következő eljárással könnyen meggyőzödhetünk erről az érdekes összefüggésről. Rajzoljunk olyan ábrát, amelynek abszczisszái a folyómétereket jelentik, ordinátái arányosak a lejtő hajlásszögének változásával méterről-méterre. Rajzoljunk ez alá egy másik ábrát, amelynek abszczisszái megint a folyóméterek, ordinátái pedig arányosak az illető méter hosszúságon levő fodrok gerineztávolságainak a számtani közepével: tapasztalni fogjuk, hogy a két ábra — kellő mérték választása esetén — kongruens.
