A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

A Balaton jege. 93 a pára, mert ezek a pontok csakhamar hidegebbek lesznek, a kisugárzás következtében, mint a levegő. A tükörsima, vízszintes jéglapon a dér megjelenése igen sajátságos. A még oly simának látszó jégtükör felszínén mindig vannak apró kis dudorok: az első fagyás horizontális kristályosodási! részének maradványai. Ezeken a szétszórt kis dudorodásokon jelenik meg az első dér, mint azokon a pontokon, amelyek legdomborúbbak a jég felszínén. Egy-két centiméter átmérőjű kis kristály-szövevény fejlődik ki itt, amely emlékeztet valami kis, egy törzsből szerteágazó bokorra. Nagyító üveg alatt látjuk a hatszöges rendszert jellemző szögek alatt összeszövődött kis lemezkéket, pálczikákat, csillagocskákat stb. Sajátságos látvány, amikor ezek a kis 2—3 cm. magasságú dércsomók sűrűn fedik a jeget (108. ábra). Lehet néha látni hosszú, merev tűkből összerótt ilyen kis dérbokrocskákat, amilyeneket ARCTOWSKI is említ már idézett munkájában (76. old.). Később ezeknek a dércsomócskáknak érdekes szerepe van. Az alattuk levő kis egyenetlenség lassanként határozottan kidomborodó kis púpocskává fejlődik ki, amely 3—4 mm. magasan is kiemelkedik a jégből. Ezt az átalakulást nem lehet másnak tulajdonítani, mint hogy a jég pusztul az olyan helyeken, ahol nem védelmezik ezek a kis dérképződmények. Ez a pusztulás valószínűleg a párolgás rovására Írandó. A jég felszíne nappal 0°-ra is emelkedhetik s akkor erősen párolog. Ezt a kis bokrocskák alatt nem teheti. Amikor aztán még tovább fejlődik a dolog, még sajátságosabb jelenséget tapasztalhatunk. A kis bokrocskák közt a sík lapot is ellepi a dér, de a kis dércsomók körül puszta hely marad. Ilyenkor keletkezik az a csodálatos jelenség, amelyet alaprajzban és metszetben a 109. ábra mutat be. A kis bokrocskák tűhegyes kis púpokon ülnek; ezek a kis magaslatok homorú lejtőkkel simulnak le a jég sík lapjára. A homorú lejtőn nincsen dér, míg a sík részleteket egészen ellepi. Nem merném annak tulajdonítani, hogy a bokrocskákkal is védett homorú lejtők nem hűltek ki annyira, hogy nem képződhetett rajtuk dér. Ez ellen nem szól az, hogy a kis bokrocskák nincsenek a tiszta helynek pontosan a közepén, hanem abban mind egy oldalra félre tolva állanak, úgy hogy a kis tiszta hely, amelynek átmérője 3—4 cm., úgy fest, mint valami kis patkónyom. Ha ugyanis dérképződéskor kevés szél fújt, a metszet szerint balról jobbra, akkor érthető az ilyen elhelyezkedés. Ar» tó* - tó kté f fp —rtó 108. ábra. Dércsomók elhelyezkedése a jégen. 109. ábra. Deres hó elhelyezkedése a jégen. Alaprajz és metszet.