A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 65 / 3 számtani közepe — T61 0 6 és t^ közt az 1 cm.-re jutó hőmérséklet-csökkenés . 0'142^ / 2 és t z » » 1 cm.-re » » » 0'090° Ha ezt az egy cm.-re jutó hőmérséklet-csökkenést gradiensnek nevezzük, mindjárt megjegyezhetjük, hogy a gradiens itt is a magasabb rétegekben átlag nagyobb, mint a mélyebb rétegekben. Ez azonban megint csak annak a következménye, hogy a jeget itt is a lehűlés stádiumában tanulmányoztuk. A felső rétegek gradiense d. u. 2—4 óra közt fordított irányú volt, vagyis a jég felszíne melegebb volt, mint a 17 cm. mélységű réteg. Legnagyobb felfelé irányuló, pozitivus hőmérséklet-gradiens reggel 7 órakor volt a felső rétegben s 9 órakor az alsóban. 7 óra a. m.-kor a felsőé 0'228"; 9 órakor az alsóé 0-20°. — Ezen a helyen és az észlelés \ ••^Snii \ \ x x x > \ \ \ \ \\ / / \ . 1.903 j 30 31 70, ábra. A jég hőmérsékletei 1903 januárius 30—31.-én éjjel. A a jég hőmérséklete 8 cm. mélyen; B ugyanaz 16 cm. mélyen; H a hó, L a levegő hőmérséklete. Xx. -SN HScn >x •v. \ \ \ H \ N \ / / , \ — ' / \ — Y IVO 3 I 37 It.l 71. ábra. A jég hőmérsékletei 1903 jan. 30—febr. 1.-én éjjel. A a jég hőmérséklete 8 cm. mélyen; B ugyanaz 16 cm. mélyen ; H a hó, L a levegő hőmérséklete. ideje alatt a jég vastagsága 49 cm.; a víz mélysége 4 5 m.; a víz hőmérséklete a felszínen —07°, 4'5 m. mélységben (az iszapban) —(— 3'8° volt. Az 1903. I. 29. - II. 1. közt jegyzett három sorozat ugyanezt mondja. 16 cm. mélyen a jég a levegő hőmérsékletének csak legnagyobb ingásait érzi meg, egyébként nagyon egyenletesen sülyed egész éjjel a hőmérséklete. B) A jég összehúzódása. A jég felszínének hőmérséklete tehát igen tekintélyesen lesülyedhct, míg alsó lapja, amely vízzel érintkezik, természetszerűleg nem lehet (a Balatonban) — 0 0177°-nál hidegebb, csak éppen annyival, amennyi hülés kell még, hogy a legközelebbi sós rétegecske alatt levő lemezke megmerevedjék. Ez a tünemény nevezetes erőtani következményekkel jár. A lehűlés következtében a jégtábla felső rétegei összehúzódnak s ezekben a felső rétegekben hatalmas horizontális húzófeszültség támad, amely fokozatosan gyengül lefelé. Ha valaA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 5. rész. IV. szakasz. 5
