A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
66 A Balaton jege. mely lemezt úgy vesznek igénybe a belső erők, hogy nem egyenletes benne a nyomó, illetőleg húzó feszültség, hanem egyik lapjától a másik felé fokozatosan változik, akár pozitivus, akár negativus értelemben, akkor a lemeznek meg kell görbülnie. A meggörbülés alkalmával a lemeznek az lesz a homorú oldala, amelyik lapján nagyobb az összehúzódás, vagy kisebb a kiterjeszkedés A Balaton jegének is tehát a lehűlés fenn ismertetett módja következtében meg kellene görbülnie, úgy hogy homorú oldala fenn legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jég lehűléskor összerepedezik, tehát ilyenkor egymástól elválasztott, nagy táblákból áll. Egy ilyen táblának a meggörbtilése azonban igen érdekes erőtani problémákat vet felszínre. Mindenekelőtt vegyük vizsgálat alá, hogy mi volna az alakja egy olyan jégszalagnak, amelynek hossza 100 m., szélessége 1 m., vastagsága 0'5 m., ha ez szabadon görbülhetne meg a hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása következtében, olyanképen, hogy legfelső rétegének hőmérséklete — a legalsó keresztmetszeté pedig 0°. Világos, hogy a szalag körívben görbülne meg, mert minden pontján egyenlő a görbítő hatás. Mi lesz ennek a körívnek a sugara? Legyen az alsó lap ívének sugara r (72. ábra), akkor ennek teljes kerülete A = 2riz. A felső lap teljes körré kiegészítve, képzelt kerülete B= 2{r — 0-5) jc. Ez a B azonban tartozik annyival kisebb lenni, mint A, amennyivel összehúzódik az A hosszúságú jégszalag, ha —/°-ra lehűl. Legyen a jég vonalas kiterjedésének velejárója kereken 0-00005. 1 Akkor állnia kell, hogy B = A — t°. 0-00005 . A. Vegyük fel egyszerűség kedvéért, hogy —= —10°, akkor a két B érték egyenlítéséből: 2r%— iz = A — 0-0005 . A. Helyettesítsük be az A értékét, oldjuk meg az egyenletet r szerint s akkor lesz éppen : r — 1000 m. Meglehetős kis sugarú körív alakjára görbül tehát össze a jégszalag (ha a keresztirányú görbülését teljesen elhanyagoljuk) Ennek az így meggörbült, 100 m. hosszú jégszalagnak ívmagassága 1*3 m. lesz, tehát két vége kiemelkedik a vízből, közepe pedig belesűlyed a vízbe. így azonban most nagy erők hatnak a szalagra! Közepén a víz felhajtása emeli felfelé, két szélén pedig a vízből kiemelkedett rész súlya, mint önsúly terheli (73. ábra). Ez a két ellenkező irányú erő igen komplikáltán, hajlításra veszi 1 A jég kiterjedésének együtthatója még nem ismeretes kifogástalan biztossággal, éppen a jég sajátságos magaviselete miatt. Az egyes észlelök ( DEWAR, STRUWE, NICHOLS, VINCENT, ZA.HRZEWSKI) egymástól meglehetősen eltérő eredményeket kaptak. 72. ábra. A meggörbült jégszalag méretei.
