A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 51 árkocskákat vésett a lefolyó víz (46. ábra). Késó'bb ismét befagytak ezek a víznyelő kutacskák s szép tiszta, üveges jég töltötte ki a lyukat is, meg a kis lecsapoló árkokat. Ha ilyen olvadásos idővel kiemelünk egy darab jeget s azt kitesszük a Nap sugarainak, különös tüneményt veszünk észre. A kitett jégdarabon, eredeti felső és alsó lapjára merőleges síkokban gyönyörű, ezüstfényű, jégvirágokhoz hasonló díszítmények nyulakodnak fel, alulról felfelé. Mindegy, hogy a jeget eredeti felső, vagy eredeti alsó lapjára fektettük-e, a felfelé tolakodó, gyorsan fejlődő ezüstlevelek mindig alulról felfelé nőnek, vagyis, ha pl. a kivágott jégdarabot eredeti helyzetének megfelelően emeljük ki a jégre, akkor az ezüstlevelek a volt alsó oldal felől növekednek felfelé, ha pedig a diribet kifordítjuk a lékből, úgy hogy eredetileg felső lapján nyugodjék, akkor meg erről a felső lapról indulnak ki az ezüstlevelek, tehát megint felfelé (47. ábra). Ha a jégdarabot oldalára fektetjük, akkor vízszintesen képződnek ezek az ezüstlevelek, de sokkal lassabban, mindkét eredeti vízszintes lapról kiindulva. Amikor a függélyesen álló diribet már egészen elhomályosították az ezüstlevelek, az oldalára fordított darabon még alig mutatkozik valami. Az ezüstlevelek még más irányban is tájékozottak, de már nem olyan szigorú szabályossággal. Lapjukkal ugyanis mindig merőlegesen fejlődnek ki a mindenkori napsugarak horizontális projekcziójára (48. ábra). Amint aztán a Nap fordul, az új ezüstlevelek is mindig más és más síkban fejlődnek ki s végre annyira behálózzák az eredetileg kristálytiszta jégdarabot a Nap felőli oldalon, hogy nem lehet többé a részleteket megkülönböztetni, csak itt-ott csillanik még fel az ezüstlevelek hatszöges kristályosságú szövete s a jég homályossá lesz. A Naptól elfordult oldalon csak egy-két ilyen ezüstlevél keletkezett, amelyek napnyugtaig sem tudtak egészen felhatolni a jégdarabon s gyönyörű, finom szövevényük valóban csodálatra méltó. Amikor az ezüstlevelek felértek a felső lapig, egymással is metszésbe jöttek: lassanként elvesztik virágalakjukat és simább, egyszerűbb, fényes lapok lesznek. Ha most erre a jégre a fejsze fokával reáütünk, csörömpölve hull szét poligonális, nem nagyon szabályos hasábokra. Ezt a tüneményt a nép «gyertyásodás»-nak nevezi s innen véve a szót, mi a hasábokat a tárgyalás egyszerűsítése kedvéért jéggyertyáknak nevezhetjük. A jéggyertyák tehát azok a nem nagyon szabályos, poligonális hasábok, amelyek a napsugarak hatása alatt az olvadásnak induló jégből Jéggyertya. 49. ábra. 50. ábra. Poligonális árkok a jég felszínén, a gyertyásodás kezdetén.
