A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

52 A Balaton jege. keletkeznek (49. ábra). Oldalaikon még jól fel lehet ismerni a vízszintes reczézetet, amely a fagyás alkalmával egymásra boruló, finom lemezkéknek a nyoma. Tudjuk, hogy ez a reczézet árulója a jég olyatén szerkezetének, hogy édesvizű jéglemezkék közé sósvízű hártyák vannak közbefagyva. A gyertyák nem mindenütt egyenlő vastagok, hanem lépcsős beugrások, vállak láthatók rajtuk, amit különösen annak lehet tulajdonítani, hogy az ezüstvirágok alul sűrűbben vannak, mint a dirib felső részein. Az alsó rész tehát kisebb gyertyákká hullik szét, mint a felső rész. Ha a meggyertyásodott jégdarabot nem zúzzuk szét, hanem ismét fagynak, pl. az utána következő éjjeli fagynak tesszük ki, akkor annak alsó lapján jól lehet látni azokat a vékony kis árkokat, amelyek poligonálisan behálózva a jéglapot, megfelelnek az ezüstleveleknek. Amikor a jég eredeti fekvésében, mint összefüggő tábla borítja még a tavat s minden hó leolvadt már róla az állandóan tartó enyhe időben, akkor ennek a felszínén is megjelennek a kis árkocskák, amelyek eleinte nagyobb poligoniumokat, később mind apróbbakat kerítenek körül. Néhány ilyen poligonális mintát méré51. ábra. Poligonális árkok a jég felszinén, 52. ábra. A gyertyásoclott jég felszínének a gyertyásodás teljes kifejlődésekor. metszete és alaprajza. sekkel egybekötve, nagy gonddal levázoltam (50. és 51. ábra). Ahol még a poligoniumok nagyok, ott a jég nem hullik szét gyertyákká, tiszta, aczélos. A teljesen kifejlődött gyertyásodás árkai igen mélyek, a zsebkés éle egészen leszalad bennük. A gyertyák tetején kis homorú, sikér mélyedés van, amelyen szétlapult domború kis vízcseppecske csillog (52. ábra). Ha ezt a vízcseppecskét letörüljük, sajátságos, selymes fény fut végig a környezetén, mintha az egészet szappanos, nyúlós hártya borítaná. A letörölt vízcsepp helyén azonnal új képződik. Igen különös látvány ez s eleinte nagyon meglepett. A fagyás alkalmával elmondottak alapján tudjuk már, hogy ez csakugyan nyúlós hártya, a legelőször megolvadt, konczentrált sós víz, amely a gyertyákat elválasztó, hajdani ezüstlevelek mentén szivárgott ki a jég belsejéből a felszínre s azt nyúlós hártya gyanánt vonja be. Elég a nyelvünkkel érinteni, hogy meggyőződjünk annak lúgos, erősen sós voltáról. Ismerik ezt a tünnményt a sarkutazók is «rasszól» név alatt.

1 Ha a gyertyásodott jég ismét kemény hidegre kerül, akkor összefagynak a gyertyák s a hajdani ezüstlevelek helyét függőleges sorokba elhelyezkedett lcvegő1 L. H. ARCTOWSKÍ: Die antarktischen Eisverhältnisse; Peterm. Mitth. Ergänzungsh. Nr. 144, 76. oldal.