A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 29 Tulajdonképen teljesen csak nagy ritkán van befagyva a tó, mindig vannak rajta elvétve, itt-ott repedések, amelyekben nyilt víz locsog, vagy úgynevezett «hevesek», az északi part mentén, ahol legalább is nagyon gyengén szokott befagyni. Az 1—12. ábrákon az az idó'szak, amely alatt a jégképzó'dés megkezdődött, de még nem teljes a befagyás, pontozott vonallal van jelezve a jégábra tengelyén. A teljes befagyástól kezdve aztán (néha előbb is) fel van tüntetve ordinátákkal a jég vastagsága. Ezek az adatok ugyan sokszor hézagosak, de rendesen a hiányzó mérések idején az észlelők «változatlan» körülményeket jeleznek, úgy hogy kétkét észlelést aztán egyszerű vonallal köthetünk össze. Az ilyen interpolált értékekszaggatott vonallal vannak jelezve. így kapunk nagyon érdekes jégábrákat, amelyeket érdemes tanulmányozás alá venni s a hőmérséklettel összehasonlítani. Altalánosságban a befagyás elég korán megkezdődik, amint a napok közepes hőmérséklete lényegesen zérus alá szállt, de természetesen a befagyás mindig megkésik egy keveset. Hogy mennyire késik meg az első fagyos nap után, az megint nagyon függ a későbbi időjárástól. Ha az első fagyos nap hőmérséklete igen alacsony volt s utána megint hideg napok következnek, elegendő 3—4 nap, hogy a fagyás teljes erővel meginduljon s a tó csakhamar egészen befagyjon. De máskor egy-két enyhe fagyos nap után olvadásos napok, sőt hetek következhetnek s ilyenkor természetesen a tó befagyása nagyon megkésik. Ezért nem lehet, sőt nem is szabad ezeket az adatokat számtani középbe egyesíteni, de nem is szükséges, mert okos dolgot úgy sem következtethetnénk belőle. A befagyást sokszor megakadályozza a szél, aminek azonban csak az lesz a következménye, hogy a víz egész tömegében jól áthül s a szél megszűntével annál rohamosabb lesz a fagyás. Altalános tapasztalat, bogy ha az első vékony jégkérget feltöri a szél, akkor az utána következő jég sokkal tartósabb, vastagabb lesz, ami természetes, mert a víz ilyenkor áthül majdnem egészen 0 fokig. A számítások és a grafikus dolgok azonban sokkal durvább eszközök, hogysem ezt a tüneményt velük konstatálni lehetne. De a feltevésnek semmi sem mond ellent. Egész tél folyamán azonban a jég vastagsága szigorú összefüggésben áll a hőmérséklet járásával. Csakhogy ez az összefüggés korántsem egyszerű. A hőmérsékletek ábrája egészen más képet nyújt, mint a jégvastagság ábrája. A kettőt J. MÜLLNER 1 is összehasonlította, de természetesen az összehasonlítás nem vezetett semmi nevezetes eredményre. Nem is lehet egyszerűen összehasonlítani a kettőt, mert a napi közepes hőmérséklettel, ellenkező előjellel véve, nem a jég vastagsága, hanem a jég vastagodása arányos. Ha a hőmérséklet alacsony, akkor hízik a jég, ha pedig a hőmérséklet magas, akkor pusztul, olvad a jég.' 2 Egyszóval 1 Dr. J. MÜLLNER: Die Vereisung der österreichischen Alpenseen in den Wintern 1894/95 bis 1900/1; PENCK: Geographische Abhandlungen; Leipzig, 1903. 2 Észrevette ezt DRYGALSKÍ, aki a grönlandi expediczió alkalmával a tavak jegének vastagodását észlelte s a jégvastagság növekedését a hőmérsékletek összegével hasonlította össze (E. v. DRYGALSKÍ: Grönland-Expedition der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin. Berlin, 1897. I. kötet 415—417. oldal). Csakhogy a hőmérsékletek összegét nem helyesen választotta meg, mert mindig az egész idő alatt észlelt napi közepes hőmérsékletek algebrai összegét kellett volna vennie a jégvastagság észlelésének időpontjáig bezárólag. Ő csak a két észlelés közben elmúlt időszak alatt észlelt napi hőmérsékletek összegét vette, ami sürübb észlelések esetén ugyanabban a hibában szenvedő eredményt szolgáltat, mint az egyszerű, napi közepes hőmérsékletek járásának összehasonlítása. Az integrálás így tökéletlen és komplikált.