A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

A Balaton jege. 29 Tulajdonképen teljesen csak nagy ritkán van befagyva a tó, mindig vannak rajta elvétve, itt-ott repedések, amelyekben nyilt víz locsog, vagy úgynevezett «heve­sek», az északi part mentén, ahol legalább is nagyon gyengén szokott befagyni. Az 1—12. ábrákon az az idó'szak, amely alatt a jégképzó'dés megkezdődött, de még nem teljes a befagyás, pontozott vonallal van jelezve a jégábra tengelyén. A teljes befagyástól kezdve aztán (néha előbb is) fel van tüntetve ordinátákkal a jég vastagsága. Ezek az adatok ugyan sokszor hézagosak, de rendesen a hiányzó mérések idején az észlelők «változatlan» körülményeket jeleznek, úgy hogy két­két észlelést aztán egyszerű vonallal köthetünk össze. Az ilyen interpolált értékek­szaggatott vonallal vannak jelezve. így kapunk nagyon érdekes jégábrákat, amelyeket érdemes tanulmányozás alá venni s a hőmérséklettel összehasonlítani. Altalánosságban a befagyás elég korán megkezdődik, amint a napok közepes hőmérséklete lényegesen zérus alá szállt, de természetesen a befagyás mindig meg­késik egy keveset. Hogy mennyire késik meg az első fagyos nap után, az megint nagyon függ a későbbi időjárástól. Ha az első fagyos nap hőmérséklete igen ala­csony volt s utána megint hideg napok következnek, elegendő 3—4 nap, hogy a fagyás teljes erővel meginduljon s a tó csakhamar egészen befagyjon. De máskor egy-két enyhe fagyos nap után olvadásos napok, sőt hetek következhetnek s ilyen­kor természetesen a tó befagyása nagyon megkésik. Ezért nem lehet, sőt nem is szabad ezeket az adatokat számtani középbe egyesíteni, de nem is szükséges, mert okos dolgot úgy sem következtethetnénk belőle. A befagyást sokszor megakadályozza a szél, aminek azonban csak az lesz a következménye, hogy a víz egész tömegében jól áthül s a szél megszűntével annál rohamosabb lesz a fagyás. Altalános tapasztalat, bogy ha az első vékony jégkérget feltöri a szél, akkor az utána következő jég sokkal tartósabb, vastagabb lesz, ami természetes, mert a víz ilyenkor áthül majdnem egészen 0 fokig. A számítások és a grafikus dolgok azonban sokkal durvább eszközök, hogysem ezt a tüneményt velük konstatálni lehetne. De a feltevésnek semmi sem mond ellent. Egész tél folyamán azonban a jég vastagsága szigorú összefüggésben áll a hőmérséklet járásával. Csakhogy ez az összefüggés korántsem egyszerű. A hőmér­sékletek ábrája egészen más képet nyújt, mint a jégvastagság ábrája. A kettőt J. MÜLLNER 1 is összehasonlította, de természetesen az összehasonlítás nem vezetett semmi nevezetes eredményre. Nem is lehet egyszerűen összehasonlítani a kettőt, mert a napi közepes hőmérséklettel, ellenkező előjellel véve, nem a jég vastag­sága, hanem a jég vastagodása arányos. Ha a hőmérséklet alacsony, akkor hízik a jég, ha pedig a hőmérséklet magas, akkor pusztul, olvad a jég.' 2 Egyszóval 1 Dr. J. MÜLLNER: Die Vereisung der österreichischen Alpenseen in den Wintern 1894/95 bis 1900/1; PENCK: Geographische Abhandlungen; Leipzig, 1903. 2 Észrevette ezt DRYGALSKÍ, aki a grönlandi expediczió alkalmával a tavak jegének vastago­dását észlelte s a jégvastagság növekedését a hőmérsékletek összegével hasonlította össze (E. v. DRYGALSKÍ: Grönland-Expedition der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin. Berlin, 1897. I. kötet 415—417. oldal). Csakhogy a hőmérsékletek összegét nem helyesen választotta meg, mert mindig az egész idő alatt észlelt napi közepes hőmérsékletek algebrai összegét kellett volna vennie a jég­vastagság észlelésének időpontjáig bezárólag. Ő csak a két észlelés közben elmúlt időszak alatt észlelt napi hőmérsékletek összegét vette, ami sürübb észlelések esetén ugyanabban a hibában szenvedő eredményt szolgáltat, mint az egyszerű, napi közepes hőmérsékletek járásának össze­hasonlítása. Az integrálás így tökéletlen és komplikált.

Next

/
Thumbnails
Contents