A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
6 A Balaton jege. követel HALBFASS a Balaton vizében, mert ilyenről nemcsak elméletileg, de tapasztalatikig szó sem lehet. Már pedig az olyan tó felszínén, amelynek nagy mélységű víztömegei csak igen kis mértékben érzik meg a tél hidegét, azokon világos, hogy a nagy víztömegben rejlő melegmennyiség miatt a jég hőmérséklete nem ingadozhatik olyan nagy határok között, mint a Balaton jegén észleltük, amelynek lehűlését semmiféle, nagy melegmennyiséget tartalmazó víztömeg sem mérsékli, mert a tó vize a jég alatt, télen, a legnagyobb mélységben is mindig jóval mélyebben áll a -j-4°-nál és azok a különbségek, amelyeket közvetlenül a jégtakaró alatti vízben számtalan észlelésünk alkalmával tapasztaltunk, kisebbek voltak, mint műszereink és leolvasásaink lehetséges hibái. 1 A hőmérséklet eloszlásában ilyenkor mutatkozó különbségek, ha nem származnak a műszer, vagy a leolvasás hibáiból, egészen esetlegeseknek tekintendők. Egész szigorúan kimondhatom, hogy a befagyott Balaton vizének középhőmérséklete egész a fenékig mindig olyan közel van a 0°-hoz, hogy az attól való eltérés gyakorlatilag teljesen elhanyagolható s észrevehető tüneményeknek alig lehet okozója. Egyedül a fi- 4°-nál néha melegebb iszapréteggel érintkező fenékvíz legalsó vékony vízrétegében van 2 f- 3°-nyi hőmérséklet, amely azonban mint a 0°-osnál sűrűbb és így nehezebb víz a magasba nem emelkedhetik és ezért a jég képződésére és fenmaradására édes-kevés befolyással van. Eszerint tehát a befagyott tó jégpánczéljainak vastagodásához és vékonyodásához egyedül annyi melegveszteség vagy nyereség szükséges, amennyi a 0°-ú víz fagyásához, illetőleg a 0°-ú jég olvadásához szükséges. Egészen másképen áll a dolog természetesen olyan tavakon, amelyeknek mély víztömegében tetemes melegmennyiség rejtőzködik, ami a jéggel történő változásokat lényegesen nyugodtabb lefolyásúvá teszi. A másik nevezetes ok, ami a Balaton jegének különös élénk mozgást, gyors változásokat, élénk tüneményeket okoz, az Magyarország téli időjárásának különös, nyugtalan voltában rejlik. Országunk éppen küzdőtere télen az ázsiai és az Atlanti óczeáni klímának. Majd az ázsiai monzún érezteti hatását, majd a mérsékelt égövek állandó nyugati szele minden örvénylésével, különösen cziklónjaival együtt. Ha a nyugati légáramlás meggyengül, az euráziai nagy légnyomás területéről kapunk kemény hideg, derült idővel járó keleti szelet, amely mélyen lezökkenti a hőmérőt a 0° alá s még hozzá derült időjárásával a tó jegének kisugárzását nagyban elősegíti. Ha azonban a nyugati szél kap túlerőre, egy éjjel alatt 15—20°-ot ugrikj a hőmérő, olvadós, havas, nedves időjárás köszönt be. A hőmérséknek ezek a szökései igen jól feltűnnek a mellékelt grafikonokban, amelyek a napi közepes hőmérsékleteket mutatják. Mindezek a körülmények igen kedvezően csoportosulnak ahhoz, hogy a Balaton felszínén a jégpánczél olyan tüneményeket áruljon el, amilyeneket eleddig 1 így teszem fel, általános hibaforrást okoz a NAGRETRI-ZAMBRA-féle átbukós hőmérő elszakadt kéneső-szálának saját hőmérséklete, aminek 7 figyelembevételét általánosan el szokták hanyagolni. Ha a hőmérőt 0°-os vízből veszem ki s —20 u-25° hidegben olvasom le, amikor a víz nyomban kernényen reá fagy a hőmérőre, az kisebb adatot szolgáltat a kelleténél s ha viszont a 0°-os vízből kivéve, 4" lő 0, -j- 20°-os levegőn olvasom le, akkor a valóságnál magasabb hőmérsékletet fogok leolvasni. Tegyük fel ugyanis, hogy a hőmérő átbukásakor 32°-nyi terjedelmű kéneső-szál szakad el. Akkor az ismeretes d = Yr — formula szerint, ha n a szál hosszát, T a kéneső-gömb, t a 6400 ' > h > kéneső-szál hőmérsékletét, d a hibát jelenti, akkor 0°-os víz mérése alkalmával — 20° levegőhőmérsékleten a hiba —0'1°; -(-20°-os levegő-hőmérsékleten -f- °'1° l es z. ami a fokok tizedrészeinek a leolvasását már is illuzóriussá teszi.
