A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 7 seholsem tanulmányoztak s amelyek általános értékű törvények levezetésére szolgáltattak alkalmat s belevilágítanak a sarkvidéki tengeri jég tüneményeibe, sőt még érdekes elmélkedéseket tettek lehetővé a Föld szilárd kérgének statikáját és dinamikáját illetőleg. * * * Több mint tíz évről állanak rendelkezésünkre adatok, amelyek a Balaton befagyásáról, a jég történetéről és pusztulásáról szólnak. Sajnos, ezek az adatok nem voltak rendszeres észlelések eredményei, mert ez igen nagy nehézségekbe ütközik. A jég tanulmányozása nem jár minden veszedelem nélkül, sokszor igen nehéz feladat s minden körülmények között képzettebb, természettudományi dolgokban jártasabb észlelőt igényel. A nagyobb helységek messze vannak a parttól s az intelligens észlelőktől nem lehet azt kívánni, hogy minden időben, minden nap, esőben, fagyban, szélben lejárjon a tó jegére s észlelje a változásokat. Ez túlságosan igénybe vette volna észlelőinket, akik amúgy is rendkívüli szívességgel, szinte önfeláldozással tanulmányozták a meteorologiai, limnologiai, természetrajzi stb. dolgokat, amelyek mellett a jég tanulmányozásának fontossága csak az utóbbi években derült ki, amikor csakugyan kaptunk is néhány nagybecsű sorozatot. A befagyás és a jég történetét 1892—1900. évek közt SÁRINGER J. K. leírta, 1 ennek [ismétlését tehát feleslegesnek tartom. Azóta megkaptuk az 1900—1901., 1901—02., 1902—03., 1903—04., 1904—05. évi telek adatait is, de ezeket sem részletezem írásban, minthogy sokkal tisztább képet nyújtanak a tüneményekről a grafikonok, amelyeket az 1 —12. ábrákon és a hozzájuk fűzött magyarázatokon szemlélhetünk. Ezek a következők. Mindegyik ábrában T a keszthelyi napi közepes hőmérsékleteket; V a szél komponenseit (1. alább); J a jég vastagságáról rendelkezésünkre álló feljegyzéseket; / a hőmérsékletek integrális vonalát jelenti. 1. ábra. A hőmérséklet járása és a Balaton jege 1892/93 telén. A hőmérséklet a keszthelyi napi középérték, minden redukczió nélkül. Az első fagyos nap november 24.-én volt, amire a tó felszínén itt-ott jég képződött. Deczember elején melegebb időjárás volt, azért a jég nem tudott erősödni. Csak decz. 8.-án fagyott újra s ekkor a tó felszínén erős jég képződött, amit nem volt képes megolvasztani a deczember közepén beállott melegebb idő sem. Deczember 24.-én azonban nagy hideg állt be, a jég rettenetesen megerősödött s a szokatlanul hosszú ideig tartó hideg időjárásban a jég az eddig észlelt egyik legnagyobb vastagságot, 46 cm.-t ért el (16. ábra). Amilyen gyorsan felszökött a meleg februárius közepén, épp oly gyorsan el is olvadt a jég, s márczius elején végleg eloszlott. — Balaton-Füred hőmérséklet-járása nagyon megegyezik Keszthelyével, azért nem tüntettük fel. — A) A szántódi szorulat befagyott. C) Ismét az egész tó keményen be van fagyva. Kenesénél I. 13.-án a jég 28—32 cm. Tihanyi rév közelében I. 15.-én 28 cm. Révfülöp és Boglár közt I. 16.-án 35-40 cm. B.-Füred alatt II. 14.-én 46 cm. 2. ábra. A hőmérséklet járása és a Balaton jege 1893/94 telén. A szántódi rév állítólag nov. 20.-ától állandóan be van fagyva. Keszthelyről csak XI1. 24,-éről jelentenek itt-ott úszó jeget. A Keszthelyi Hirlap szerint csak januárius ll.-étől van összefüggő jégtakaró, de már II. 11.-én a halászat megszűnt, 1 Balaton tud. tanúim, eredményei. I. kötet, V. rész, I. szakasz. A tó hőmérsékleti viszonyai 45—48. lap.
