A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
10 Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei. JJL helyzete megszerkesztetvén (az ábrában csak 3 pont van megjelölve, de a szerkesztési segédvonalak az A-ből vont sugarak kivételével csak a P pont esetében vannak kihúzva) a pontokat kellőképen összekötve, a keresett görbe pontosan megrajzolható. A 6. ábrában 3 ily módon szerkesztett görbe van ábrázolva C-nak ugyanazon, z-nek különböző: z x z 2 )> z 3 értékeire, melyeket úgy választottam, hogy mind a 3 alaknak : a zárt görbe esetének és a végtelenbe nyúló görbék két esetének feleljenek meg. Az első görbénél tehát: CT 2 0 0*90°, a másodiknál: CT 2> = 90° a harmadiknál: C T 2 h <T 90°. Az ábrán a szerkesztés alapelemei közül csak a C i x z 2 i 3 irányok, az utóbbiaknak megfelelő 3 kör és az OZ=h távolság vannak feltüntetve, mely utóbbi megadja a görbék léptékét. A görbék igen hasonlítanak a körkúpból analog módon keletkező másodfokú görbékhez. Még csak azt jegyzem meg, hogy ily módon szerkesztett görbék helyzete — mint az a szerkesztés menetéből világos — nem egyezik meg a hullámos felületen az O pontból észlelhető görbék helyzetével; az egyezés helyreállítására a rajzot síkjában 180°-kal megkell forgatni, úgy hogy az F pont a görbék csúcsától jobbra feküdjék, A jelen szerkesztés igen kényelmes és czélszerü oly esetekben, midőn í közepes értékeinél a görbe ábrázolandó darabja nem nyúlik igen messzire a kezdőponttól és egyúttal i is nagyobb érték. Sajnos azonban, hogy éppen a gyakorlatra nézve fontos esetekben, midőn i elég kicsiny és az P fénypont alacsonyan áll a horizon fölött, midőn tehát a görbék az F-irányban aránylag csekély kiterjedésűek, távolabbi pontjaik szerkesztésénél az előadott módszer teljesen felmondja a szolgálatot ; ilyenkor a P' pontot meghatározó OS és PN' sugarak olyan kis szög alatt metszik egymást, hogy a P pont helyzetének meghatározása ez által bizonytalanná válik. Ezután áttérek a görbék egyenletének analytikai levezetésére a 14.) egyenlet alapján. Egyszerűség kedvéért itt is felteszem, hogy az P pont az XZ síkban fekszik és azzal az esettel kivánok foglalkozni, midőn távolsága végtelen nagy. A tengelyeket úgy választva, mint az előbbi ábrában és ismét h-val jelölve az O pont magasságát a víz színe fölött, ennek egyenlete: 6. ábra. A görbék három fő-alakja. 18.) z-\-h = 0
